
Fotó: Facebook/Alberto Núñez Feijóo
Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) győzött a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon, de nem szerezte meg az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget. Alberto Núnez-Feijóo pártelnök bejelentése szerint viszont mindenképp megpróbálnak kormányt alakítani.
2023. július 24., 09:272023. július 24., 09:27
2023. július 24., 09:422023. július 24., 09:42
A spanyol demokrácia 47 éves történetében 16. alkalommal rendeztek parlamenti választásokat. A voksolásban a jogosultak 70 százaléka, több mint 24 millió ember vett részt.
A voksok 95 százalékot meghaladó feldolgozottságánál az ellenzéki, jobboldali politikai formáció a leadott szavazatok 32,7 százalékával 136 mandátumhoz jutott a parlament 350 fős alsóházában. A PP szerezte a legtöbb új mandátumot, az előző parlamenti ciklusban 89 képviselővel rendelkezett.
Második helyen a jelenleg kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) végzett 31,8 százalékos támogatottsággal és 122 képviselői hellyel. Két mandátummal növelte eddigi frakcióját.
A pártnak az előző parlamentben 52 képviselője volt.
Az alsóház negyedik legnagyobb pártja az újonnan alakult, több baloldali pártot tömörítő Sumar lett, a szavaztok 12,27 százalékának megszerzésével 31 képviselőt delegálhat.
a felsorolt négy nagy párt mellett a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC), Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya), Euskal Herria Bildu (Baszk Népi Gyülekezet), Baszk Nacionalista Párt (PNV), Galiciai Nacionalista Blokk (B.N.G), Kanári-szigeteki Koalíció (CCa) és a Navarrai Népi Unió (U.P.N.).
A részvételi arány 70,18 százalékos volt, több mint 24 millióan éltek szavazati jogukkal. Négy évvel ezelőtt a jogosultak 66,23 százaléka voksolt.
– jelentette ki Alberto Núnez-Feijóo pártelnök hétfő hajnalban, miután köszönetet mondott támogatóinak a párt madridi székházánál. A belvárosi épület előtt összegyűlt hatalmas tömeg spanyol zászlókat lengetve, üdvrivalgással, skandálással ünnepelte az eredményt, amellyel az eddigi legnagyobb ellenzéki erő 3 millió szavazattal növelte négy évvel ezelőtti támogatottságát és 47 mandátummal parlamenti képviseletét.
„A legtöbb szavazatott kapott párt jelöltjeként kötelességem megnyitni a párbeszédet, és megpróbálni kormányozni országunkat a választási eredményeknek megfelelően” – fogalmazott. Hangsúlyozta: „senki se essen kísértésbe, hogy akadályozza ezt a folyamatot”, és a pártok közül külön nevesítette a Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE).
Pedro Sánchez jelenlegi ügyvezető miniszterelnök, az 1,3 százalékos szavazatkülönbséggel második helyen végzett PSOE főtitkára szintén a spanyol fővárosban szólt szavazóihoz. „Sokkal többen vagyunk, akik azt akarják, hogy Spanyolország előre haladjon, mint azok, akik azt akarják, hogy a PP és Vox által kijelölt visszafejlődés útján menjen” – mondta.
A politikus mindezzel arra utalt, hogy a két nagy jobboldali párt, a PP és a tőle magát jobbra pozicionáló VOX közösen sem rendelkezik a 350 fős parlament kormányzóképes többségét jelentő 176 mandátummal.
Santiago Abascal, a VOX elnöke nagyon rossz hírnek nevezte, hogy Pedro Sánchez még a választásokat elveszítve is akadályozhatja a PP kormányalakítását. Sőt, akár még kormányozhat is „a kommunizmus, a terrorizmus és a szeparatizmus támogatásával” – tette hozzá a többi, parlamentbe jutott baloldali, baszk nacionalista és katalán függetlenségi pártra utalva.
Megismételte, hogy a mozgósítás visszafogása érdekében egyes sajtóorgánumok a kampány során manipuláltak, és a VOX démonizálására apelláltak. Hangsúlyozta: továbbra is ellenállnak, és akár ellenzékben, akár egy megismételt parlamenti választásokon, de nem fognak csalódást okozni azoknak a szavazóknak, akik ismét a harmadik politikai erővé tették a pártot.
„Elértük, hogy jobbá tegyük az emberek életét” – fogalmazott. Bejelentette: párbeszédet kezdeményez az ország minden „demokrata és progresszív” politikai erejével azért, hogy biztosítsák Spanyolország kormányát.
A választásokat követően várhatóan augusztus 17-én tartja alakuló ülését az új összetételű parlament, majd a spanyol király konzultációs kört nyit a pártokkal a kormányalakításról, amelyhez legalább 176 mandátumra lesz szükség.
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
szóljon hozzá!