Csak egy előre hozott parlamenti választás adhat esélyt arra, hogy egy stabil, széles körű felhatalmazással rendelkező kormány állhasson fel Magyarországon – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Televíziónak adott interjújában szerdán. Hozzátette: csak egy ilyen kormánynak lenne elég háttere ahhoz, hogy hosszú távú, többéves programot megvalósíthasson, és így ki tudja vezetni az országot a válságból.
Sólyom hangsúlyozta: a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben, olyan eszköz, mely alkotmányosan ebben a helyzetben nem kifogásolható, azonban tudni kell, hogy kizárólag egy személyi döntésről szól, egy régi miniszterelnök helyett új miniszterelnököt választanak meg, az új kormány programját pedig nem kell sem bemutatni, sem megvitatni.
Ez a jelenlegi kísérlet kifejezetten átmeneti és rövid távú válságkezelést céloz meg – mondta. Hozzátette: „ez az az eszköz, az összes lehetséges technika közül, mely a legkevésbé demokratikus”.
Mint hangsúlyozta, egy előre hozott választáson a pártoknak meg kell küzdeniük a bizalomért, és csak akkor fogják helyreállítani a hitelességet, ha valóban olyan kampány lesz, melyben reális programok hangzanak el, és amely nem hiteget senkit.
Véleménye szerint jelenleg a kormányoldalon olyan megoldási kíséret folyik, mely bevallottan rövid távú, átmeneti hatású, és a jövendő kormányprogram tartalmáról sem lehet semmit tudni.
Magyarországot a gazdasági válságon kívül egy nagyon súlyos bizalmi, hitelességi válság is sújtja – emelte ki Sólyom László. Maga a miniszterelnök azért jelentette be a távozási szándékát, mert a szavahihetősége súlyosan sérült – mondta. Kiemelte, a távozási szándék bejelentése olyan lépés volt, mely megnyitotta az utat a változások előtt, azonban az a változás, mely készülőben van, szerinte nem kielégítő. Az államfő véleménye szerint a mostani kísérlet egy évvel késleltetheti a helyzet rendezését.
Gyurcsány Ferenc kormányfő kedden este bejelentette: Glatz Ferenc akadémikus, Surányi György volt jegybankelnök és Vértes András, a GKI elnöke az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Az MSZP elnöksége azt javasolja, hogy e három személlyel és e három személyről kezdődjenek el a hivatalos konzultációk - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, pártelnök.
Mint mondta, az elmúlt három nap tájékozódó megbeszéléseit követően azt látják, hogy e három ember közül „valaki biztosan megkaphatja az ahhoz szükséges támogatást, hogy Magyarország következő miniszterelnöke legyen”. Gyurcsány Ferenc még mielőtt ismertette volna a neveket, kifejtette: három különböző karakterű személyről van szó, akik mást és mást testesítenek meg. Mint fogalmazott, eddigi tevékenységük, a róluk kialakult kép az ország különböző csoportjai számára rendelkezne valamilyen üzenettel.
Mindhárom jelölt elvi hozzájárulását adta a jelöléshez, de végső döntést csak azután kell hozniuk arról, hogy vállalják-e a jelöltséget, ha kiderült, megvan az elvi parlamenti többség a támogatásukhoz mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az InfoRádióban. Hangsúlyozta: csak az lehet miniszterelnök-jelölt, akit a frakció és az SZDSZ is támogat.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke az MR1-Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában közölte: Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének miniszterelnök-jelöltségét támogatják.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője az MTI-vel közölte: a Fidesz számára elvi és alapvető álláspont, hogy új kormány csak új választások után jöhet létre, és ugyanígy egy új miniszterelnököt is csak egy új választás után lehet jelölni. Leszögezte: pártja álláspontja változatlan, és az független attól, hogy kiről van szó.
Herényi Károly az MDF elnökhelyettese az ATV-ben úgy nyilatkozott a jelöltekről: Mindhárom jelölt személye elfogadható a Magyar Demokrata Fórum számára, a döntő azonban az, hogy milyen program áll mögöttük. Közölte: mindhárom jelölt mögött komoly teljesítmény áll, de felelős döntést hozni a programok ismerete nélkül nem lehet.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.