
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a megvalósulás stádiumában van a nemzetegyesítés.
2015. december 03., 11:522015. december 03., 11:52
2015. december 03., 12:502015. december 03., 12:50
Semjén Zsolt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki, XIV. plenáris ülésén elhangzott megnyitóbeszédében kiemelte: a visszahonosítással és az állampolgárság megállapításával év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma, ami a nemzet közjogi egyesítésének megvalósítását jelzi.
Az MTI helyszíni tudósítása szerint a kereszténydemokrata politikus kitért arra is, hogy egységes oktatási, kulturális térként kezelik a Kárpát-medencét, és ma már nemcsak az erdélyi diákok jönnek Magyarországra tanulni, hanem az is természetes, hogy innen mennek hallgatók ottani egyetemekre, és ez igaz az oktatókra, a professzorokra is.
Semjén történelmi jelentőségűnek nevezte az egységes gazdasági tér megvalósítását, ami szintén folyamatban van. „A Vajdaságban például soha nem látott fejlesztési programot indítanak, aminek meghatározó nemzetpolitikai és gazdasági jelentősége van” – emelte ki.
A politikus beszélt arról is, hogy a három legfontosabb nemzetpolitikai kérdésben teljes konszenzus van. Ez a teljes jogú állampolgárság, amely jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon, és ehhez kapcsolódik elválaszthatatlanul a szavazati jog.
„Ez szintén minden magyart megillet, a magyar Országgyűlés összmagyar Országgyűlés” – fogalmazott Semjén Zsolt. Kitért arra is, hogy a Kárpát-medence magyarságának jár az autonómia, testre szabott módon, azaz a tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális önrendelkezés.
Semjén fontos eredménynek tartotta, hogy a mindennapok kis dolgaiban is evidenciává vált, hogy „egy nemzet vagyunk”, és a külhoni magyarság hírei nem külpolitikai, hanem belpolitikai hírként jelennek meg. A miniszterelnök-helyettes természetesnek nevezte, hogy a Máért mostanra évről-évre megtartja ülését. „Ez nem volt mindig így, de ma már evidencia” – mutatott rá.
Hozzátette: a testület a magyarság és a magyar állam legszélesebb tanácskozó fóruma, amely az egyetemes magyar nemzet megmaradására keres és talál sikeresen válaszokat. A tanácskozás a tervek szerint zárónyilatkozat elfogadásával fejeződik be csütörtök délután.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!