
2011. november 28., 07:302011. november 28., 07:30
„Nem tudjuk elfogadni azt, hogy ami Európában mindenütt természetes emberi jog, azt a magyarok esetében korlátozzák” – fogalmazott Semjén Zsolt a „Jogsegély a gyakorlatban” mottóval rendezett konferencián, hozzátéve: a leghatározottabban visszautasítják, hogy bárki másodosztályú állampolgárnak bélyegezhessen, akként kezelhessen magyar embert. Semjén Zsolt kitért arra, hogy
Németh Zsolt külügyi államtitkárral pénteken találkoztak Boldoghy Olivérrel, a szlovák állampolgárságától a magyar állampolgárság felvétele miatt megfosztott felvidéki vállalkozóval, akivel áttekintették, milyen segítséget tudnak neki nyújtani. Mint megjegyezte: a vállalkozót szemmel láthatóan megpróbálják ellehetetleníteni, elvették tőle a jogosítványát, a lakcímkártyáját, és noha egész életében fizette, a társadalombiztosítását is. A lépés ellentétes a szlovák alkotmánnyal is, amely kimondja, hogy akarata ellenére senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától – emlékeztetett.
Ugyanakkor – folytatta – ez minden embert fenyeget, nemzetiségétől függetlenül Szlovákiában, így ha egy zsidó vallású ember felveszi az izraeli állampolgárságot, meg fogják fosztani a szlovák állampolgárságától, vagy ha egy püspök vatikáni állampolgárságot szerez, elméletileg el kell hogy vegyék tőle a szlovákot. Kettős mércét ugyanakkor nem tudunk elfogadni, az nem lehet, hogy csak a magyarokat fosztják meg – mondta. A szlovákiai nyelvtörvényhez kapcsolódva feltette a kérdést, el tudja azt képzelni bárki józan ésszel, hogy Angela Merkel német kancellárt ne engedje be Franciaország Elzász-Lotharingiába egy ünnepségre?
Ilyet Európában senki nem tud elképzelni józan ésszel, de velünk ez történt, Sólyom Lászlót nem engedték be egy ünnepségre Szlovákiába, a határon visszafordították – idézte fel, hozzáfűzve, ez akkor is elfogadhatatlan lenne, ha nem a köztársasági elnökről lenne szó, mert teljesen ellentétes a schengeni megállapodással és az unió alapértékeivel, ami a szolgáltatások, személyek szabad áramlására, mozgására vonatkozik. Nem pusztán magyar nemzeti sérelmekről van szó, hanem az egyetemes emberi jogok sérelméről – szögezte le.
Felidézte, hogy előző nap a Magyar Állandó Értekezleten úgy döntöttek, pénzügyi keretet hoznak létre az érintettek jogsegélyének biztosítására. Hasonlónak nevezte a helyzetet az autonómiát illetően. Ha a tiroliaknak lehet, akkor a székelyeknek miért nem? – tette fel a kérdést Semjén Zsolt. Gál Kinga EP-képviselő arról beszélt, a kisebbségvédelem kulcsa, hogy az egyes jogokat hogyan tudjuk érvényesíteni. Minden jog annyit ér, amennyit a valóságban érvényesíteni tudnak belőle – fogalmazott. Minden esetben, ha a kisebbségi jogok sérülnek, előbb-utóbb eljutnak egy alapvető emberi jogi sérelemhez is – állapította meg, és megjegyezte: nincsenek ma olyan kisebbségi jogok, amelyek uniós szinten kikényszeríthetők lennének.
Gyakorlatilag nagyon kevés a lehetőség, kicsi a mezsgye, ahol lépni lehet – mondta. Szigeti Enikő emberjogi aktivista, a romániai Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója elmondta: ugyan több esetben papíron kiterjedt jogokkal rendelkeznek a kisebbségek, a gyakorlati megvalósításuk nagy nehézségekbe ütközik. Leszögezte, a volt szocialista országokban korábban az állam nem támogatta a civil szektor fejlődését, ezért sokan még ma sem hisznek abban, hogy képesek lennének maguk érvényesíteni jogaikat. Pedig a közösségeknek hinniük kell abban, hogy van erejük érvényt szerezni a törvényekben és a nemzetközi egyezményekben foglalt jogaiknak – emelte ki.
| A szlovák–magyar kettős állampolgárság kérdésének legjobb megoldása egy olyan államközi szerződés megkötése lenne Szlovákia és Magyarország között, amely előnyt élvezne a hazai jogrend előtt – nyilatkozta Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter. „Úgy, ahogy nem reális azt várni, hogy a Fidesz vagy Orbán Viktor megváltoztatják saját törvényüket, nekem úgy tűnik, hogy a szlovák politikai környezetben sem valósítható meg az a gondolatom, hogy olyan, egész sor államban létező törvényt alkossunk, miszerint egyszerűen nem ismerjük el más törvény érvényességét a Szlovák Köztársaság területén” – fejtette ki a miniszter. Dzurinda úgy véli: le kell ülni tárgyalni, s meg kell állapodni abban, mit jelent a „valódi kapcsolat” fogalom az állampolgárság ügyében. Szerinte Szlovákia számára az jelenti a gondot, hogy Magyarország olyan embereknek is állampolgárságot kíván adni, akik soha nem éltek Magyarországon. |
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.