Vlagyimir Putyin kedden felhatalmazást kapott az orosz parlament felsőházától a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Segítségért fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a Moszkva által függetlennek elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok vezetői az ukrán fegyveres erők „agressziójának” elhárításához.
2022. február 23., 23:432022. február 23., 23:43
2022. február 23., 23:592022. február 23., 23:59
Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be újságíróknak szerda éjjel Moszkvában. Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető a Putyinnal hétfőn aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján kért támogatást. A levélben megfogalmazott katonai segítségkérést a polgári áldozatok és a Donyec-medencei humanitárius katasztrófa elkerülésének szükségességével indokolták, valamint azzal, hogy Kijev szerintük a konfliktus erőszakos eldöntésére törekszik.
Peszkov a felhívásokat idézve azt mondta, hogy a köztársaságok polgárai a helyzet kiéleződése és a Kijevből érkező fenyegetések miatt otthonuk elhagyására kényszerülnek és folytatódik az Oroszországba történő evakuálásuk. A szakadár vezetők felhívták a figyelmet, hogy az ukrán fegyveres erők folytatódó „katonai agressziója” miatt pusztul a polgári és ipari infrastruktúra, békés lakosok, köztük gyerekek halnak meg. „A kijevi rezsim intézkedései azt mutatják, hogy nem hajlandó befejezni a Donyec-medencei háborút” – állt Peszkov szerint a szakadár vezetők levelében.
Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által a héten elismert délkelet-ukrajnai szakadár térségek egyikének vezetője a nap folyamán úgy nyilatkozott, az ukrán csapatoknak önként el kell hagyniuk a „Donyecki Népköztársaság” teljes területét és ki kell vonniuk onnan a saját fegyverzetüket. „Most az a kérdés, hogy mit tegyünk a frontvonal túloldalán összevont haditechnikával, személyi állománnyal, fegyverekkel… Az optimális megoldás az volna, ha önként elhagynák a térséget és magukkal vigyék a fegyvereiket” – mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornán nyilatkozva. Az MTI szerint Pusilin mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverek Ukrajnába áramlása miatt a helyzet nem fog önmagától rendeződni.
Fotó: MTI
A donyecki vezető saját hírszerzési forrásaira hivatkozva azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Szmercs, Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket vonnak össze a frontvonal mentén. Mint mondta, nem kizárt, hogy ezeket a fegyverrendszereket bevetik majd Luhanszk, vagy Donyeck ellen. Hozzátette: a frontvonalon napról-napra rosszabb a helyzet. Pusilin korábban azt állította, hogy Oroszország hivatalosan a szélesebb határok közötti Donyeck megye függetlenségét ismerte el, amelynek nagy része jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll.
Az elnöki rendelet támogatásáról szóló törvényjavaslatot 335 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az indítvány elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. Miden frakció támogatta, kivéve a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az Életért párt képviselőcsoportját, amelyből csak egyetlen képviselő szavazta meg. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a szavazás előtti felszólalásában kiemelte, hogy a rendkívüli állapot miatti korlátozások régiónként eltérőek lesznek az országban.
Tovább romlott a biztonsági helyzet Európában annak nyomán, hogy Moszkva a szakadár ukrajnai területek önállóságának elismeréséről döntött – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.
A rendkívüli állapotot harminc napra vezették be azzal, hogy szükség esetén Volodimir Zelenszkij elnök meghosszabbíthatja. A rendelet csütörtökön nulla órától lép életbe. Danyilov kifejtette, hogy ezt a döntést az országot Oroszország részéről érő fenyegetések indokolják, és a belső destabilizálódást hivatott megakadályozni. Egyúttal biztosított afelől, hogy a helyzetet a kijevi vezetés kézben tartja. „Minden titkosszolgálati partnerünk, a mi titkosszolgálatunk és elemzőink szerint is országunk elfoglalása lehetetlen belső destabilizálás nélkül” – idézte a kijevi illetékest az MTI. Vitalij Klicsko kijevi polgármester még a parlament döntése előtt közölte újságírókkal, hogy miután kihirdetik a rendkívüli állapotot, Kijevben fokozottabban fogják ellenőrizni a fővárosba belépő, illetve onnan kifelé haladó járműveket, betiltják a tömegrendezvényeket és nagygyűléseket, valamint korlátozhatják a forgalmat is.
Klicsko kiemelte, hogy a régiók és a városok területén nem vezetnek be kijárási tilalmat, amíg erről nem születik külön döntés. A polgármester tájékoztatása szerint az elkövetkező napokban kiképzéseket tartanak tartalékosoknak a terrorvédelmi zászlóaljakban és dandárokban. Közölte, hogy a fővárosban a rendkívüli állapot bevezetésével összefüggő összes döntést és intézkedést a kijevi műveleti központ hozza meg, amely haladéktalanul összeül a parlament döntése után.
Vlagyimir Putyin kedden felhatalmazást kapott az orosz parlament felsőházától a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. Az orosz törvényhozás két háza ugyanezen a napon egyhangúlag hagyta jóvá a megállapodásokat arról, hogy Moszkva megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!