
Vlagyimir Putyin kedden felhatalmazást kapott az orosz parlament felsőházától a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Segítségért fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a Moszkva által függetlennek elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok vezetői az ukrán fegyveres erők „agressziójának” elhárításához.
2022. február 23., 23:432022. február 23., 23:43
2022. február 23., 23:592022. február 23., 23:59
Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be újságíróknak szerda éjjel Moszkvában. Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető a Putyinnal hétfőn aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján kért támogatást. A levélben megfogalmazott katonai segítségkérést a polgári áldozatok és a Donyec-medencei humanitárius katasztrófa elkerülésének szükségességével indokolták, valamint azzal, hogy Kijev szerintük a konfliktus erőszakos eldöntésére törekszik.
Peszkov a felhívásokat idézve azt mondta, hogy a köztársaságok polgárai a helyzet kiéleződése és a Kijevből érkező fenyegetések miatt otthonuk elhagyására kényszerülnek és folytatódik az Oroszországba történő evakuálásuk. A szakadár vezetők felhívták a figyelmet, hogy az ukrán fegyveres erők folytatódó „katonai agressziója” miatt pusztul a polgári és ipari infrastruktúra, békés lakosok, köztük gyerekek halnak meg. „A kijevi rezsim intézkedései azt mutatják, hogy nem hajlandó befejezni a Donyec-medencei háborút” – állt Peszkov szerint a szakadár vezetők levelében.
Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által a héten elismert délkelet-ukrajnai szakadár térségek egyikének vezetője a nap folyamán úgy nyilatkozott, az ukrán csapatoknak önként el kell hagyniuk a „Donyecki Népköztársaság” teljes területét és ki kell vonniuk onnan a saját fegyverzetüket. „Most az a kérdés, hogy mit tegyünk a frontvonal túloldalán összevont haditechnikával, személyi állománnyal, fegyverekkel… Az optimális megoldás az volna, ha önként elhagynák a térséget és magukkal vigyék a fegyvereiket” – mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornán nyilatkozva. Az MTI szerint Pusilin mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverek Ukrajnába áramlása miatt a helyzet nem fog önmagától rendeződni.
Fotó: MTI
A donyecki vezető saját hírszerzési forrásaira hivatkozva azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Szmercs, Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket vonnak össze a frontvonal mentén. Mint mondta, nem kizárt, hogy ezeket a fegyverrendszereket bevetik majd Luhanszk, vagy Donyeck ellen. Hozzátette: a frontvonalon napról-napra rosszabb a helyzet. Pusilin korábban azt állította, hogy Oroszország hivatalosan a szélesebb határok közötti Donyeck megye függetlenségét ismerte el, amelynek nagy része jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll.
Az elnöki rendelet támogatásáról szóló törvényjavaslatot 335 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az indítvány elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. Miden frakció támogatta, kivéve a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az Életért párt képviselőcsoportját, amelyből csak egyetlen képviselő szavazta meg. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a szavazás előtti felszólalásában kiemelte, hogy a rendkívüli állapot miatti korlátozások régiónként eltérőek lesznek az országban.

Tovább romlott a biztonsági helyzet Európában annak nyomán, hogy Moszkva a szakadár ukrajnai területek önállóságának elismeréséről döntött – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.
A rendkívüli állapotot harminc napra vezették be azzal, hogy szükség esetén Volodimir Zelenszkij elnök meghosszabbíthatja. A rendelet csütörtökön nulla órától lép életbe. Danyilov kifejtette, hogy ezt a döntést az országot Oroszország részéről érő fenyegetések indokolják, és a belső destabilizálódást hivatott megakadályozni. Egyúttal biztosított afelől, hogy a helyzetet a kijevi vezetés kézben tartja. „Minden titkosszolgálati partnerünk, a mi titkosszolgálatunk és elemzőink szerint is országunk elfoglalása lehetetlen belső destabilizálás nélkül” – idézte a kijevi illetékest az MTI. Vitalij Klicsko kijevi polgármester még a parlament döntése előtt közölte újságírókkal, hogy miután kihirdetik a rendkívüli állapotot, Kijevben fokozottabban fogják ellenőrizni a fővárosba belépő, illetve onnan kifelé haladó járműveket, betiltják a tömegrendezvényeket és nagygyűléseket, valamint korlátozhatják a forgalmat is.
Klicsko kiemelte, hogy a régiók és a városok területén nem vezetnek be kijárási tilalmat, amíg erről nem születik külön döntés. A polgármester tájékoztatása szerint az elkövetkező napokban kiképzéseket tartanak tartalékosoknak a terrorvédelmi zászlóaljakban és dandárokban. Közölte, hogy a fővárosban a rendkívüli állapot bevezetésével összefüggő összes döntést és intézkedést a kijevi műveleti központ hozza meg, amely haladéktalanul összeül a parlament döntése után.
Vlagyimir Putyin kedden felhatalmazást kapott az orosz parlament felsőházától a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. Az orosz törvényhozás két háza ugyanezen a napon egyhangúlag hagyta jóvá a megállapodásokat arról, hogy Moszkva megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
szóljon hozzá!