
Vlagyimir Putyin kedden felhatalmazást kapott az orosz parlament felsőházától a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Segítségért fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a Moszkva által függetlennek elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok vezetői az ukrán fegyveres erők „agressziójának” elhárításához.
2022. február 23., 23:432022. február 23., 23:43
2022. február 23., 23:592022. február 23., 23:59
Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be újságíróknak szerda éjjel Moszkvában. Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető a Putyinnal hétfőn aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján kért támogatást. A levélben megfogalmazott katonai segítségkérést a polgári áldozatok és a Donyec-medencei humanitárius katasztrófa elkerülésének szükségességével indokolták, valamint azzal, hogy Kijev szerintük a konfliktus erőszakos eldöntésére törekszik.
Peszkov a felhívásokat idézve azt mondta, hogy a köztársaságok polgárai a helyzet kiéleződése és a Kijevből érkező fenyegetések miatt otthonuk elhagyására kényszerülnek és folytatódik az Oroszországba történő evakuálásuk. A szakadár vezetők felhívták a figyelmet, hogy az ukrán fegyveres erők folytatódó „katonai agressziója” miatt pusztul a polgári és ipari infrastruktúra, békés lakosok, köztük gyerekek halnak meg. „A kijevi rezsim intézkedései azt mutatják, hogy nem hajlandó befejezni a Donyec-medencei háborút” – állt Peszkov szerint a szakadár vezetők levelében.
Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által a héten elismert délkelet-ukrajnai szakadár térségek egyikének vezetője a nap folyamán úgy nyilatkozott, az ukrán csapatoknak önként el kell hagyniuk a „Donyecki Népköztársaság” teljes területét és ki kell vonniuk onnan a saját fegyverzetüket. „Most az a kérdés, hogy mit tegyünk a frontvonal túloldalán összevont haditechnikával, személyi állománnyal, fegyverekkel… Az optimális megoldás az volna, ha önként elhagynák a térséget és magukkal vigyék a fegyvereiket” – mondta Pusilin a Szolovjov Live nevű YouTube-csatornán nyilatkozva. Az MTI szerint Pusilin mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverek Ukrajnába áramlása miatt a helyzet nem fog önmagától rendeződni.
Fotó: MTI
A donyecki vezető saját hírszerzési forrásaira hivatkozva azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Szmercs, Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket vonnak össze a frontvonal mentén. Mint mondta, nem kizárt, hogy ezeket a fegyverrendszereket bevetik majd Luhanszk, vagy Donyeck ellen. Hozzátette: a frontvonalon napról-napra rosszabb a helyzet. Pusilin korábban azt állította, hogy Oroszország hivatalosan a szélesebb határok közötti Donyeck megye függetlenségét ismerte el, amelynek nagy része jelenleg az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll.
Az elnöki rendelet támogatásáról szóló törvényjavaslatot 335 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Az indítvány elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. Miden frakció támogatta, kivéve a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Az Életért párt képviselőcsoportját, amelyből csak egyetlen képviselő szavazta meg. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a szavazás előtti felszólalásában kiemelte, hogy a rendkívüli állapot miatti korlátozások régiónként eltérőek lesznek az országban.

Tovább romlott a biztonsági helyzet Európában annak nyomán, hogy Moszkva a szakadár ukrajnai területek önállóságának elismeréséről döntött – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.
A rendkívüli állapotot harminc napra vezették be azzal, hogy szükség esetén Volodimir Zelenszkij elnök meghosszabbíthatja. A rendelet csütörtökön nulla órától lép életbe. Danyilov kifejtette, hogy ezt a döntést az országot Oroszország részéről érő fenyegetések indokolják, és a belső destabilizálódást hivatott megakadályozni. Egyúttal biztosított afelől, hogy a helyzetet a kijevi vezetés kézben tartja. „Minden titkosszolgálati partnerünk, a mi titkosszolgálatunk és elemzőink szerint is országunk elfoglalása lehetetlen belső destabilizálás nélkül” – idézte a kijevi illetékest az MTI. Vitalij Klicsko kijevi polgármester még a parlament döntése előtt közölte újságírókkal, hogy miután kihirdetik a rendkívüli állapotot, Kijevben fokozottabban fogják ellenőrizni a fővárosba belépő, illetve onnan kifelé haladó járműveket, betiltják a tömegrendezvényeket és nagygyűléseket, valamint korlátozhatják a forgalmat is.
Klicsko kiemelte, hogy a régiók és a városok területén nem vezetnek be kijárási tilalmat, amíg erről nem születik külön döntés. A polgármester tájékoztatása szerint az elkövetkező napokban kiképzéseket tartanak tartalékosoknak a terrorvédelmi zászlóaljakban és dandárokban. Közölte, hogy a fővárosban a rendkívüli állapot bevezetésével összefüggő összes döntést és intézkedést a kijevi műveleti központ hozza meg, amely haladéktalanul összeül a parlament döntése után.
Vlagyimir Putyin kedden felhatalmazást kapott az orosz parlament felsőházától a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. Az orosz törvényhozás két háza ugyanezen a napon egyhangúlag hagyta jóvá a megállapodásokat arról, hogy Moszkva megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, és ott közös védelmi állásokat vegyen fel.
Közbeszerzési csalás és korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titoktartás megsértésének gyanújával vádat emeltek Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és további két másik ember ellen.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
szóljon hozzá!