Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Ukrajna készen áll a békére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Berlinben Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott megbeszélése után.
2023. május 14., 17:102023. május 14., 17:10
2023. május 14., 17:192023. május 14., 17:19
A német kormányfő az ukrán elnökkel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke „ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum” legyen. „Ezért Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a megtámadott országból” – tette hozzá Olaf Scholz.
Scholz ismertette: az Ukrajnának nyújtott német humanitárius és katonai segítség értéke elérte a 17 milliárd eurót, és a napokban elfogadtak egy minden korábbinál nagyobb, 2,7 milliárd eurós katonai támogatási csomagot, amelybe a többi között légvédelmi rendszerek és páncélosok tartoznak. Ugyanakkor Németország kevésbé látványos módon is segíti a védekezést, mindenekelőtt ukrán katonák képzésével és egy-egy Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában kialakított szerelő-karbantartó állomással – mutatott rá Olaf Scholz.
Volodimir Zelenszkij kijelentette: mindenki azt szeretné, hogy a lehető leghamarabb véget érjen a háború Ukrajnában, és eljöjjön a béke. Arról is szólt, hogy nem támadják Oroszországot, hanem Ukrajna legitim, világszerte elismert határai között védekeznek az orosz agresszióval szemben. „A műveletek célja az orosz megszállás alatt lévő területek felszabadítása, Oroszország elleni támadásra pedig nincs időnk, elég katonánk és fegyverünk sem” – mondta az ukrán elnök. Hozzátette, hogy hazája védelmi képességének erősítésében a következő cél a légierő fejlesztése nyugati vadászgépekkel,
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy köszönet jár a német kormánynak és az egész német népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért és az ukrán menekültek befogadásáért. Mint mondta, a német segítség eddig is „nagyon fontos” volt, de Németországnak a nemzetközi közösség stabilitása érdekében az eddiginél is inkább vállalnia kell a vezető szerepet.
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij első alkalommal látogatott Németországba az orosz támadás tavaly februári kezdete óta. Vasárnap hajnalban érkezett Berlinbe Rómából, a német légierő (Luftwaffe) egy kormányzati utasszállító gépével, két vadászgép kíséretében. A német fővárosban a kancellárral folytatott megbeszélés előtt találkozott Frank-Walter Steinmeier államfővel.
Az ukrán elnök berlini programjai után a német kancellár társaságában – helikopterrel – a Berlintől több mint 500 kilométerre fekvő Aachenbe utazott a Nemzetközi Károly-díj átadó ünnepségére. A rendezvényen beszéd mond Olaf Scholz, valamint a kitüntetett Volodomir Zelenszkij, az ukrán nép képviseletében. Az aacheni városháza még tavaly decemberben közölte, hogy az ukrán népet és az államfőt tüntetik ki idén a rangos elismeréssel. Kiemelték, hogy az ukrán nép a nemzetközi joggal ellentétes és „kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozata”, de Volodomir Zelenszkij vezetésével nemcsak a haza szuverenitását és a polgárok életét védi, hanem „Európát és az európai értékeket is”.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!