Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben: az ukrán határokat tiszteletben kell tartani

– fogalmazott a német kancellár.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor hangsúlyozta, Oroszországnak enyhítenie kell a feszültséget, és kerülnie kell az Ukrajnával szembeni agresszív fellépést. Kijelentette: az Európai Unió valamennyi tagállama egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét. Oroszországnak tudatában kell lennie annak, hogy minden agresszív fellépésnek magas politikai és gazdasági ára lesz – tette hozzá Borrell.

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor azt hangoztatta, hogy az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozzon egy esetleges orosz inváziót Ukrajnában, és gazdasági szankciókat kell alkalmaznia „az agresszív orosz magatartás” megfékezésére.

„Noha nem zárható ki, mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet, a katonai beavatkozást Ukrajna területén” – fogalmazott. Hozzátette, a NATO-nak frissítenie kell készenléti terveit annak figyelembevételével, hogy Oroszország felhasználhatja Fehéroroszország területét egy másik ország elleni támadás előkészítésére.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök attól tart, hogy a demokrácia teret nyer keleten. Ez az oka annak, hogy Putyin fél Ukrajnától, ugyanis az ott tapasztaltakhoz hasonló demokratikus folyamatok jöhetnek létre Oroszországban is – fogalmazott.

Sanna Marin finn miniszterelnök érkezésekor azt mondta, biztosítani kell, hogy a konfliktus ne súlyosbodjon az orosz-ukrán határon. „Teljes mértékben támogatjuk Ukrajnát a kialakult helyzetben, és nagyon aggódunk Oroszország esetleges lépései miatt” – fogalmazott.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték Kijev szerint nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, a finn miniszterelnök azt mondta: „fontos, hogy az energiapolitikát elválasszuk a katonai konfliktustól”.