Olaf Scholz (archív felvétel)
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
A csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó az ukrán határok sérthetetlenségét fogja hangsúlyozni, és megerősíti, hogy Ukrajna területi épségét, határait tiszteletben kell tartani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben csütörtökön.
2021. december 16., 13:562021. december 16., 13:56
Az uniós tagországok állam- és kormányfői találkozójára érkezve, újságíróknak nyilatkozva Scholz kijelentette: nagyon nehéz helyzet alakult ki az Ukrajna és Oroszország közötti határon, az EU-csúcs egyértelmű jelzést küld Oroszországnak az ukrajnai konfliktust illetően.
– fogalmazott a német kancellár.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor hangsúlyozta, Oroszországnak enyhítenie kell a feszültséget, és kerülnie kell az Ukrajnával szembeni agresszív fellépést. Kijelentette: az Európai Unió valamennyi tagállama egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét. Oroszországnak tudatában kell lennie annak, hogy minden agresszív fellépésnek magas politikai és gazdasági ára lesz – tette hozzá Borrell.
Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor azt hangoztatta, hogy az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozzon egy esetleges orosz inváziót Ukrajnában, és gazdasági szankciókat kell alkalmaznia „az agresszív orosz magatartás” megfékezésére.
„Noha nem zárható ki, mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet, a katonai beavatkozást Ukrajna területén” – fogalmazott. Hozzátette, a NATO-nak frissítenie kell készenléti terveit annak figyelembevételével, hogy Oroszország felhasználhatja Fehéroroszország területét egy másik ország elleni támadás előkészítésére.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök attól tart, hogy a demokrácia teret nyer keleten. Ez az oka annak, hogy Putyin fél Ukrajnától, ugyanis az ott tapasztaltakhoz hasonló demokratikus folyamatok jöhetnek létre Oroszországban is – fogalmazott.
Sanna Marin finn miniszterelnök érkezésekor azt mondta, biztosítani kell, hogy a konfliktus ne súlyosbodjon az orosz-ukrán határon. „Teljes mértékben támogatjuk Ukrajnát a kialakult helyzetben, és nagyon aggódunk Oroszország esetleges lépései miatt” – fogalmazott.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték Kijev szerint nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, a finn miniszterelnök azt mondta: „fontos, hogy az energiapolitikát elválasszuk a katonai konfliktustól”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!