Schmitt Pált választották Magyarország köztársasági elnökévé

Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59 szavazat érkezett. A szavazás részleteit ismertetve az elnöklő Lezsák Sándor elmondta, a képviselők 366 szavazólapot vettek fel, ezeket hiánytalanul megtalálták a szavazóurnában. Az érvénytelen szavazatok száma 44 volt, a 322 érvényes voksból 59-et Baka Andrásra, 263-at Schmitt Pálra adtak le. A bejelentést követően Schmitt Pál letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Az eredményhirdetés alatt Balogh András megtapsolta Schmitt Pál sikerét.

Az esküokmány aláírását követően Schmitt Pál kezet fogott az eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett.

A Jobbik korábban jelezte, hogy felveszik ugyan a szavazólapokat, de nem tesznek ikszet egyik név mellé sem, az LMP frakció tagjai pedig nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik jelöltet sem tartják megfelelőnek az államfői posztra.

Schmitt: zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort

„Mindannyiunk történelmi felelősségének” nevezte Schmitt Pál a rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmányának megszületését. A politikus köztársasági elnökké választása után, kedden a parlamentben Szent István király intelmeire alapozta beszédét.

„Vezess mindannyiunkon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden. Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség” – kezdte beszédét Schmitt Pál Szent István király Imre herceghez szóló intelmeiből idézve. Az atyai szavak mögött ott van „a demokratikus alaptörvényünkben máig megkapaszkodó gondolat: minden ember azonos állapotban születik, mindenkit azonos jogok illetnek meg”, és a kötelezettségek is azonosak – mondta, kiemelve, hogy az intelmek így szüremkednek át egy évezreden keresztül a demokratikus alkotmány szövetébe.

A megválasztott köztársasági elnök hangsúlyozta, őszinte elismeréssel adózik Sólyom László államfő és elődei, Mádl Ferenc és Göncz Árpád teljesítménye előtt, akiket a magyar emberek tisztelete, szeretete övez, ő is sokat tanult tőlük. Mondandóját nagy taps fogadta. „Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek, akik maguk is igyekeztek államalapító királyunk iránymutatása alapján szolgálni nemzetünket” – jelentette ki.

„Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli XXI. századi Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége” – mondta Schmitt Pál, aki felhívta a figyelmet: hiába bármilyen gondosan elhelyezett betű egy új alkotmányban, ha nincs mögötte kölcsönös elfogadás és a „szent meggyőződés”, hogy az alaptörvény jól szolgálja majd a következő generációk jogbiztonságát, rendjét; enélkül az csak élettelen, üres szöveg marad.

Az alkotmány szerint az államfő pártsemleges, amely azonban nem értéksemlegességet jelent – mutatott rá.

Schmitt Pál úgy fogalmazott, „a párbeszéd, az egymásra figyelés elnöke” kíván lenni. Az államfő legyen minden magyar összetartozásának, a nemzet egységének megtestesítője – mondta, megismételve, hogy tevékenységének középpontjában a magyar ember áll majd.

Dolgos, alkotó, teremtő és egymás mellett békésen megférő magyarokra van szükség – idézte Klebelsberg Kunót, amit nagy taps fogadott. Mint mondta, zászlajára szeretné tűzni minél több magyar meghallgatását arról, hogy milyen évtizedeket képzel el magának, gyermekeinek, unokáinak.

„Figyelnünk kell szomszédainkra is, ők hogyan látnak bennünket” – hívta fel a figyelmet a megválasztott köztársasági elnök, aki beszédét Szent István szavaival is zárta: „a nemzet és egy ország vezetése nem gőgösségről, magasabbrendűségről szól, hanem alázatról és szolgálatról”.

Schmitt Pál végül a Mindenható segítségét kérte, hogy a jogállamiság jegyében az alkotmány és a törvények rendelkezését betartsa és betartassa.

Schmitt Pál – életrajz

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.
1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.
1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, s 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.
1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.
A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.
1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.
Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.
2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával az önkormányzati választásokon elindult Budapest főpolgármesteri címéért.
2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, s az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt.
2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról.
2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.