Megadás. A Kongóban tevékenykedő, Horațiu Potra által toborzott román zsoldosok inkább letették a fegyvert
Fotó: https://horatiupotraprimarie.ro/
Az ott harcoló román zsoldosok gyors fegyverletétele is hozzájárult ahhoz, hogy a Ruanda által támogatott lázadók elfoglalták Kongó Észak-Kivu tartományának legnagyobb városát, Gomát.
2025. január 29., 20:352025. január 29., 20:35
2025. január 29., 20:432025. január 29., 20:43
A román zsoldosok kongói jelenléte már évek óta ismert tény.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének legnagyobb városa, Goma az M23 lázadók általi elfoglalása kétévnyi folyamatos erőszak után történt, és ismét az afrikai állam gyengeségét mutatja. A katonai akció azonban annak is aggasztó jele, hogy a lázadó csoportot támogató Ruanda hajlandó fegyveres erőit arra használni, hogy átrajzolja a régió térképét, és ezzel egy új, katasztrofális háborút kockáztat Afrikában – írja a The Economist.
Több tucatnyi, a Horațiu Potra által irányított magánhadsereg tagjaként a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykedő román állampolgár áll két napja ostrom alatt.
A gomai harcok gyökerei évtizedekkel ezelőttre nyúlnak vissza. 1993 és 2003 között Ruanda és más regionális hatalmak harcoltak a Kongót 1965 és 1997 között katasztrofálisan irányító Mobutu Sese Seko diktatúrája által hátrahagyott természeti kincsekért az országban, amelyet akkoriban még Zaire-nek hívtak.
Ruandát azonban már régóta gyanúsítják azzal, hogy proxyerőket használ Kongó ásványkincseinek kifosztására és a régió saját befolyása alá vonására. A legfontosabb csoport, amely e cél elérését segítette, az M23 volt, amely nevét a 2009. március 23-án aláírt békemegállapodásról kapta, amelyet az egykor tuszik által vezetett csoport és a kongói kormány között írtak alá. 2012-ben az M23 rövid időre elfoglalta Gomát, mielőtt az ENSZ békefenntartói legyőzték.
Az elmúlt két évben a lázadó csoport számos atrocitást követett el, köztük nemi erőszakot és tömeges gyilkosságokat, miközben egyre nagyobb területet foglalt el a KDK északkeleti részén fekvő Észak-Kivu tartományban, amelynek fővárosa Goma.
Ruanda azt állítja, hogy nem segíti az M23-as lázadókat, de egy ENSZ-jelentés „egyértelmű bizonyítékokat” tárt fel arra vonatkozóan, hogy a ruandai hadsereg katonái a lázadók oldalán harcoltak.
Horațiu Potra volt zsoldosvezér vasárnap este elhagyhatta a rendőrséget a fiával együtt, akit 60 napra bűnügyi felügyelet alá helyeztek, miután a csendőrök egy bukaresti tüntetésen viperával (teleszkópos gumibotot) találtak nála.
Nyugati diplomaták szerint a gomai bevonulás előtti hetekben Ruanda zavarta az M23-ellenes erők által használt GPS-eszközöket. Január 26-án a ruandai hadsereg egyik támadó drónja bombákat dobott a csatatérre, miközben az M23 csapatai egy több száz fős kongói különleges egységgel harcoltak a város szélén lévő Goma-hegyen, majd a városközpont utcáin.
Goma elvesztésének egyik oka, hogy a kongói hadsereg korrupt és alkalmatlan feladata ellátására. A védelmi vonalak január 26-án összeomlottak, és a katonák azonnal menekülni kezdtek az ostromlott városból.
Az ENSZ 14 000 békefenntartója (MONUSCO) sem volt hatékonyabb. A Dél-Afrikából odaküldött csapatok nagyrészt haszontalannak bizonyultak. Ugyanakkor
Mint arról beszámoltunk,
A zsoldosok a kongói kormánnyal kötött szerződés értelmében a kormánycsapatok oldalán harcoltak a lázadók ellen.
Mint arról beszámoltunk, még olyasmi is előfordult, hogy hivatásos csendőrök csak azért vettek ki több hetes betegszabadságot, hogy azalatt Potra zsoldoscsapatának tagjaként jó pénzért Kongóban teljesítsenek szolgálatot.
Több órás kihallgatást követően vasárnap este őrizetbe vette a ploieşti-i táblabírósági ügyészség az Afrikában működő zsoldoscsoport vezetőjeként is ismert Horaţiu Potra medgyesi városi tanácsost, aki Călin Georgescu közeli ismeretségi köréhez tartozik.
2012-ben Ruanda pénzügyi támogatói, például az Egyesült Államok nyomást gyakoroltak Paul Kagame elnökre, mielőtt a MONUSCO csapatai kiűzték az M23 harcosait.
Úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv nem ismétlődik meg, bár diplomáciai erőfeszítések történnek válaszul arra, amit a kongói kormány „hadüzenetnek” nevezett. William Ruto kenyai elnök tárgyalásokra szólított fel Kongó és Ruanda között.
Sok megfigyelő számára azonban Ruanda bírálata túl kevés és túl kései. Ruandára 30 éven keresztül stabil országként tekintettek egy instabil régióban, Amerika pénzügyi támogatást is nyújtott számára. Nagy-Britannia eközben azt akarta, hogy az afrikai ország fogadjon be politikai menedékjogot kérő menekülteket.
Felettesei közreműködésével hamis orvosi igazolással betegszabadságot kért, majd annak jóváhagyása után Afrikában tevékenykedett zsoldosként három Bihar megyei csendőr a korrupcióellenes hatóság szerint.
Az EU ásványkincs-kitermelési és infrastrukturális projektekre vonatkozó megállapodásokat kötött Kagaméval, és 40 millió eurót adott a ruandai hadseregnek az észak-mozambiki felkelők elleni harcra.
Most viszont úgy tűnik, hogy az ország az instabilitás forrásává válik az amúgy is forrongó régióban.
Román külügy: mindent megtesznek a román állampolgárok kijuttatása érdekében
A Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) a közelmúltban bekövetkezett biztonsági fejleményekkel összefüggésben a bukaresti külügyminisztérium válságstábot hívott össze.
A tárca ismételten nyomatékosan ajánlja a román állampolgároknak, hogy ne utazzanak az országba, a már a KDK-ban tartózkodó román állampolgároknak pedig azt, hogy fontolják meg az ország azonnali elhagyását a rendelkezésre álló kereskedelmi járatokkal – közölte a tárca kedden este. A külügyminisztérium leszögezi, hogy a román hatóságok nemzetközi szinten folyamatosan arra törekednek, hogy gyors megoldásokat találjanak az országban tartózkodó román állampolgárok Kongói Demokratikus Köztársaságból való távozásának támogatására.
Vészhelyzet esetén a román állampolgárok a luandai (Angola) román nagykövetséghez fordulhatnak:
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás