Klaus Iohannis román és Ilham Alijev azeri elnök Bakuban
Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államelnök csütörtöki bejelentése szerint megállapodott azeri hivatali kollégájával, Ilham Alijevvel a kétoldalú együttműködés fejlesztéséről az energia, a kereskedelem, a közlekedés, a beruházások, a digitalizáció, a mezőgazdaság, az oktatás és a kultúra területén.
2023. február 02., 19:162023. február 02., 19:16
2023. február 02., 19:222023. február 02., 19:22
A román elnök egyúttal közölte, hogy a Romgaz román állami földgáztársaság pénteken újabb földgázbehozatali szerződést köt az azeri Socar olajvállalattal a 2023. április 1. és 2024. április 1. közötti időszakra. Az azeri elnökkel való megbeszélése után a román államfő elmondta, hogy a találkozón megerősítette Románia nyitottságát és érdeklődését a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítése, valamint a regionális hatású stratégiai projektek fejlesztése iránt. „Megállapodtunk abban, hogy támogatjuk a kétoldalú együttműködés fejlesztését olyan területeken, mint az energia, a kereskedelem, a közlekedés, a beruházások, a digitalizáció, a mezőgazdaság és – ami nagyon fontos – az oktatás és a kultúra. Megköszöntem Ilham Alijev elnök úrnak, hogy 2023. január 1-jétől Azerbajdzsán további gázmennyiség szállítását vállalta Románia számára” – mondta az államfő.
Hangsúlyozta, hogy mind a déli gázfolyosó, mind az Azerbajdzsánban megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia szállítására szolgáló jövőbeli tenger alatti vezeték jelentősen hozzá fog járulni az Európai Unió energiabiztonságához, és emlékeztetett, hogy mindkét projekt az Európai Bizottság támogatását élvezi. „Románia és Azerbajdzsán továbbra is az Európa, a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia közötti együttműködés és stratégiai kezdeményezések bővítésén fog dolgozni. Amint azt Bukarestben megbeszéltük, a két ország biztosítani és fejleszteni fogja az Európa és a Dél-Kaukázus közötti kapcsolatot” – fogalmazott Iohannis.
A román államfő szerint a Dél-Kaukázus stratégiai fontosságú régió Románia és az Európai Unió számára. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Azerbajdzsán az első dél-kaukázusi állam, amellyel Románia stratégiai partnerségre lépett 2009-ben. „Románia és Azerbajdzsán között kitűnő a több mint három évtizede kialakított politikai-diplomáciai kapcsolat. A 2022-es év a kapcsolatok fokozottabb megerősítését hozta, és ennek csúcspontja Ilham Aliyev elnök bukaresti látogatása volt az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormánya közötti, a zöldenergia-fejlesztés és -szállítás terén megvalósuló stratégiai partnerségről szóló megállapodás december 17-i aláírása alkalmából” – idézte Iohannist az Agerpres hírügynökség kiküldött tudósítója.
„Hangsúlyoztam, hogy a szolidaritás még fontosabbá válik, és méltattam Azerbajdzsán hozzáállását a regionális energiabiztonsághoz. A regionális együttműködés, valamint az energiaforrások és a szállítási útvonalak diverzifikálása olyan kulcsfontosságú elvek, amelyekre a déli gázfolyosó projektje is épül. Azerbajdzsán megbízható partner ezen a téren” – mondta Iohannis. Hangsúlyozta azt is, hogy Románia őszinte és igaz barátja Azerbajdzsánnak.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön kétnapos látogatásra érkezett Azerbajdzsán fővárosába, Bakuba, Ilham Alijev azeri elnök meghívására. Pénteken a két elnök közösen megnyitja a déli gázfolyosó miniszteri tanácsadó bizottságának ülését, amelyen Kadri Simson energiaügyi európai biztos is részt vesz.
Aláírták szombaton a Cotroceni-palotában az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, az energiafejlesztési és -szállítási stratégiai partnerségről szóló megállapodást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
Észak-Macedónia vezeti annak a súlyos repülőgép-incidensnek a vizsgálatát, amelynek során a Szalonikiből a németországi Memmingenbe tartó repülőgép egyik ablaka betört, a hirtelen nyomáscsökkenés következtében pedig egy utas részben kisodródott a gépből.
„Stop Önkény!” címmel szervezett demonstrációt csütörtök estére a Fidesz a budapesti Sándor-palotához. A tüntetők Orbán Viktort éltették, valamint Magyar Péter lemondását követelték.
Az ankarai NATO-csúcs házigazdája, Recep Tayyip Erdogan török elnök egy-egy lőfegyverrel és a hozzá való munícióval ajándékozta meg a résztvevő országvezetőket, köztük Nicușor Dan román államfőt és Magyar Péter magyar miniszterelnököt is.
Az Egyesült Államok és Irán között ismét kiújultak a harcok, annak ellenére, hogy béketárgyalások zajlottak, és még mindig tartanak az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah temetési szertartásai.
Elsötétült az M1 képernyője kedden, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora hallgatható. Mindez a magyarországi közmédia átszervezésének, a kormányváltás után felállt új vezetőség döntésének tudható be.
Kedd délelőtt két robbanás rázta meg a szíriai fővárost, Damaszkuszt, miközben a hivatalos látogatáson tartózkodó francia elnök, Emmanuel Macron a városban tartózkodik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!