
Fotó: presidency.ro
Aláírták szombaton a Cotroceni-palotában az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, az energiafejlesztési és -szállítási stratégiai partnerségről szóló megállapodást Ursula von der Leyen EB-elnök és Klaus Iohannis román államfő jelenlétében.
2022. december 17., 13:372022. december 17., 13:37
2022. december 17., 13:382022. december 17., 13:38
A dokumentumot Ilham Alijev azerbajdzsáni államfő, Irakli Garibasvili grúz kormányfő, Nicolae Ciucă román, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök látta el kézjegyével – írja az Agerpres.
A megállapodás pénzügyi és műszaki keretet biztosít a Romániát Azerbajdzsánnal összekötő, Grúzián keresztül és a Fekete-tengeren át vezető, megújuló forrásokból származó áramot szállító vezeték megépítésére, majd az áramnak Magyarországra és Európa többi részébe való szállítására.
Az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, az energiafejlesztésre és -szállításra vonatkozó stratégiai partnerségről szóló megállapodás összeköti a Fekete-tenger két partját, és lehetővé teszi az áramszállítást a Moldovai Köztársaságba, a Nyugat-Balkánra és Ukrajnába – jelentette ki szombaton Bukarestben az Európai Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen felidézte, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete óta célul tűzte ki az EU, hogy lemond az orosz fosszilis üzemanyagokról, és más partnerek után néz. „És működik. Az Európai Unió képes volt kompenzálni az Oroszországból érkező gázmennyiség csökkenését. De nem csak egy új geopolitikai helyzet kezeléséről van szó. Arról van szó, hogy tiszta, megfizethető és biztonságos energiaforrásokkal teremtsük meg a jövőnket, márpedig ezek a megújuló energiaforrások” – mondta az EB elnöke a Cotroceni-palotában,
Ursula von der Leyen a Fekete-tenger alatti elektromos vezeték nyújtotta lehetőségekre hívta fel a figyelmet: kifejtette, Grúzia ennek köszönhetően villamosenergia-központtá válhatna, és ennek révén integrálódhatna az EU villamosenergia-piacába. „A fekete-tengeri vezeték áramot szállíthatna szomszédainkhoz, Moldovába, a Nyugat-Balkánra és természetesen Ukrajnába. Segíteni fogja az ukrán energiarendszer és az ország újjáépítését” – emelte ki.
Az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy „a Fekete-tenger két partja még soha nem volt ilyen közel egymáshoz”.
Klaus Iohannis államfő szombaton kijelentette, hogy az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, az energiafejlesztési és -szállítási stratégiai partnerségről szóló megállapodás
A jelenlegi biztonsági helyzetben jobban együtt kell működniük ezeknek az országoknak, és nagyobb szolidaritást kell mutatniuk a felmerült akadályok elhárítására. Ez a megállapodás keretet biztosít a négy ország közötti hosszú távú együttműködéshez számos nagyon fontos területen, először is az energiatermelés, -szállítás és -kereskedelem területén, valamint a hatékonyság fejlesztése területén. Új infrastruktúra fejlesztésére is lehetőség nyílik, beleértve a Fekete-tenger alatti vezetéket, és ott vannak a zöld hidrogénprojektek is – mutatott rá Iohannis a Cotroceni-palotában.
„Ez egy ambiciózus megállapodás, amely megmutatja, hogy együttesen komolyan hozzá tudunk járulni Európa energiabiztonságának megerősítéséhez, ugyanakkor pozitívan hat a régióban az együttműködés fenntartható növekedésére” – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor a zöldenergia fontosságát, rámutatva, hogy a Kaspi-tenger vidékén, főként Azerbajdzsánban nagy a potenciálja a zöldenergia termelésének.
Elmondása szerint a következő lépést a Fekete-tenger alatti vezeték megépítése jelenti, és a Konstancából Grúziába irányuló tengeri szállítást is fejleszteni szándékoznak, hogy növeljék az összeköttetést Azerbajdzsánnal és Közép-Ázsiával.
A zöldenergiára vonatkozó azeri-grúz-román-magyar megállapodást Ilham Alijev azerbajdzsáni államfő, Irakli Garibasvili grúz kormányfő, Nicolae Ciucă román, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök írja alá. A Cotroceni-palotában zajló ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is részt vesz.
Ilham Alijev kifejtette, a megállapodás fontos lépés egy zöldenergia-folyosó kiépítése felé, és mindenki számára előnnyel jár: Európának ugyanis meg kell szilárdítania energiabiztonságát, Azerbajdzsánnak pedig felvevőpiacra van szüksége, ahol értékesítheti hatalmas erőforrásait.
„Ma egy új híd építésébe kezdünk Azerbajdzsán és Európa között. Országunk Európa fontos villamosenergia-ellátójává válik, különösen a zöldenergia terén” – fogalmazott.
Az azeri elnök arról is beszámolt, hogy országa tavaly 8,2 milliárd köbméter gázt exportált az EU-ba, idén 11,3 milliárd köbmétert, és jövő évben várhatóan még ennél is többet, 11,6 milliárd köbméter gázt fog szállítani; a Romgazzal kötött szerződés értelmében ugyanis januártól gázt szállít Romániába.
– mondta Ilham Alijev, utalva a Romgaz és az azeri fél megállapodására.
A zöldenergiára vonatkozó partnerségi megállapodás aláírása annak bizonyítéka, hogy Grúzia kész az együttműködésre a megújuló energiával való ellátás biztosítása terén – jelentette ki a Irakli Garibasvili Bukarestben.
Irakli Garibasvili kifejtette, a geopolitikai problémák és az ukrajnai háború szükségessé teszi az alkalmazkodóképességet, különösen az energiaágazatban. Grúzia földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően hidat képez a Nyugat és Közép-Ázsia között – mutatott rá, hozzátéve, hazája az európai normáknak megfelelően korszerűsíti az energia- és kommunikációs hálózatot.
A grúz kormányfő kiemelte,
A dokumentum pénzügyi és műszaki keretet biztosít a Romániát Azerbajdzsánnal összekötő, Grúzián és a Fekete-tengeren át vezető, zöld villamos energiát szállító vezeték megépítésére, majd az áramnak Magyarországra és Európa többi részébe való szállítására.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
Az ukrán Enerhoatom állami atomenergia-monopólium köré épülő nagy korrupciós ügy gyanúsítottjai kapcsolatban állnak egy orosz tisztségviselővel, és pénzt utalhattak Oroszországba.
„Európa továbbra is támogatni fogja Ukrajna ellenállását, ami az elmúlt két hétben még sürgetőbbé vált, mivel Oroszország ismét támadásba lendült, a teljes ukrán energiarendszert célozva” – jelentette ki Ursula von der Leyen csütörtökön Brüsszelben.
szóljon hozzá!