
Fotó: mti
Pragmatikus együttműködéssel kell a kölcsönös bizalom légkörét megteremteni a magyar–
román kapcsolatokban is, úgy, ahogy az Szlovákia esetében történt – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bukaresti Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban, amely szombat este a Diplomata-útlevél című külpolitikai magazinban került képernyőre.
2015. október 25., 21:472015. október 25., 21:47
A tárcavezető úgy nyilatkozott, a Kárpát-medencében a történelmi örökség miatt komoly feszültségek állhatnak elő a kétoldalú kapcsolatokban, ezért mindig nagy a jelentőségük a kölcsönös bizalmat építő lépéseknek.
„Szlovákia esetében a gazdasági, energetikai, közlekedési pragmatikus együttműködés olyan bizalmi alapot teremtett már, amire ráállva a nehéz kérdések is könnyebben vitathatók meg. Románia esetében is szeretném ezt elérni, hogy legyen egy olyan kölcsönös bizalom egymás iránt, amelyre alapozva a mégoly nehéznek tűnő ügyeket is a siker reményében meg tudjuk vitatni” – idézte az MTI Szijjártó Pétert.
A külügyminiszter felidézte, hogy az utóbbi időben a bevándorlási üggyel kapcsolatban elfogadhatatlan kritikák érték Magyarországot Victor Ponta román miniszterelnök részéről, amire szerinte „megfelelő hangnemben” kellett reagálni. Mindazonáltal hozzátette: azt szeretné, hogy ezek az ügyek zárójelbe kerüljenek, és a kétoldalú kapcsolat pozitívumai kerüljenek előtérbe.
Úgy fogalmazott: a nézeteltérések ellenére „kedveli” Bogdan Aurescu román külügyminisztert, akivel sikerült jó személyes kapcsolatot kialakítania. Elmondta, a magyar–román kapcsolatokban is sikerült felszámolni néhány „ésszerűtlen helyzetet” – példaként a gyorsforgalmi úthálózat és a széles sávú digitális telekommunikációs hálózat összekötését említette –, megjegyezve, hogy a 21. században „nonszensz” volt, hogy ezek eddig nem léteztek.
Az ideiglenes határzárról szólva Szijjártó Péter elmondta, Magyarország „nem jókedvében” épít kerítést, nem szereti, hogy a magyar–szerb és magyar–horvát föld között kerítés van, de a helyzet ezt indokolta. Felhívta a figyelmet, hogy mielőtt a kerítés megépült volna, napi öt-tízezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra ellenőrizetlenül, ma pedig alig 10–20 illegális bevándorlónak sikerül bejutnia naponta.
„A magyar kormánynak egy nagyon komoly bevándorlási nyomást sikerült megállítania, de világos, hogy Európa akkor lenne képes megbirkózni a bevándorlási hullámmal, ha vissza tudja szerezni a saját határai feletti ellenőrzési képességét” – magyarázta a miniszter.
Ami a magyar–román határt illeti, Szijjártó elmondta, ott csak előkészítő földmunkák zajlanak. Megerősítette: Magyarország csak akkor fog Románia irányában a zöldhatár lezárását biztosító, az illegális határátlépéseket megakadályozó kerítést építeni, ha erre feltétlenül szükség lesz.
„Különböző szolgálataink figyelik az embercsempészek által irányított bevándorlók mozgását, és csak ha olyan információk lesznek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a bevándorlási útvonal Románia irányába fog eltérni, és újabb százezres bevándorlási számra lehet számítani, akkor fogjuk eldönteni, hogy kell-e kerítést építeni a román–magyar határon” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!