
Fotó: mti
Pragmatikus együttműködéssel kell a kölcsönös bizalom légkörét megteremteni a magyar–
román kapcsolatokban is, úgy, ahogy az Szlovákia esetében történt – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bukaresti Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban, amely szombat este a Diplomata-útlevél című külpolitikai magazinban került képernyőre.
2015. október 25., 21:472015. október 25., 21:47
A tárcavezető úgy nyilatkozott, a Kárpát-medencében a történelmi örökség miatt komoly feszültségek állhatnak elő a kétoldalú kapcsolatokban, ezért mindig nagy a jelentőségük a kölcsönös bizalmat építő lépéseknek.
„Szlovákia esetében a gazdasági, energetikai, közlekedési pragmatikus együttműködés olyan bizalmi alapot teremtett már, amire ráállva a nehéz kérdések is könnyebben vitathatók meg. Románia esetében is szeretném ezt elérni, hogy legyen egy olyan kölcsönös bizalom egymás iránt, amelyre alapozva a mégoly nehéznek tűnő ügyeket is a siker reményében meg tudjuk vitatni” – idézte az MTI Szijjártó Pétert.
A külügyminiszter felidézte, hogy az utóbbi időben a bevándorlási üggyel kapcsolatban elfogadhatatlan kritikák érték Magyarországot Victor Ponta román miniszterelnök részéről, amire szerinte „megfelelő hangnemben” kellett reagálni. Mindazonáltal hozzátette: azt szeretné, hogy ezek az ügyek zárójelbe kerüljenek, és a kétoldalú kapcsolat pozitívumai kerüljenek előtérbe.
Úgy fogalmazott: a nézeteltérések ellenére „kedveli” Bogdan Aurescu román külügyminisztert, akivel sikerült jó személyes kapcsolatot kialakítania. Elmondta, a magyar–román kapcsolatokban is sikerült felszámolni néhány „ésszerűtlen helyzetet” – példaként a gyorsforgalmi úthálózat és a széles sávú digitális telekommunikációs hálózat összekötését említette –, megjegyezve, hogy a 21. században „nonszensz” volt, hogy ezek eddig nem léteztek.
Az ideiglenes határzárról szólva Szijjártó Péter elmondta, Magyarország „nem jókedvében” épít kerítést, nem szereti, hogy a magyar–szerb és magyar–horvát föld között kerítés van, de a helyzet ezt indokolta. Felhívta a figyelmet, hogy mielőtt a kerítés megépült volna, napi öt-tízezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra ellenőrizetlenül, ma pedig alig 10–20 illegális bevándorlónak sikerül bejutnia naponta.
„A magyar kormánynak egy nagyon komoly bevándorlási nyomást sikerült megállítania, de világos, hogy Európa akkor lenne képes megbirkózni a bevándorlási hullámmal, ha vissza tudja szerezni a saját határai feletti ellenőrzési képességét” – magyarázta a miniszter.
Ami a magyar–román határt illeti, Szijjártó elmondta, ott csak előkészítő földmunkák zajlanak. Megerősítette: Magyarország csak akkor fog Románia irányában a zöldhatár lezárását biztosító, az illegális határátlépéseket megakadályozó kerítést építeni, ha erre feltétlenül szükség lesz.
„Különböző szolgálataink figyelik az embercsempészek által irányított bevándorlók mozgását, és csak ha olyan információk lesznek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a bevándorlási útvonal Románia irányába fog eltérni, és újabb százezres bevándorlási számra lehet számítani, akkor fogjuk eldönteni, hogy kell-e kerítést építeni a román–magyar határon” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!