
Orosz–román nyilatkozatpárbaj zajlott a hétvégén, miután Ukrajna és Románia szombaton nem engedte be légterébe Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes különgépét.
2014. május 11., 16:482014. május 11., 16:48
2014. május 11., 17:592014. május 11., 17:59
Rogozin emiatt menetrendszerinti repülőjárattal tért vissza a Dnyeszteren túli területen tett látogatásáról Moszkvába. Az orosz kormányfő hadiipart- és űrkutatást felügyelő helyettese arról is beszámolt, hogy ukrán vadászgépek az Odessza megyei Kodima térségében visszafordulásra kényszerítették a Rusjet légitársaság JAK-42-es különrepülőgépét, amelyen ő is hazafelé utazott volna.
Az orosz miniszterelnök-helyettes a május 9-i, győzelem napi katonai parádé alkalmából látogatott a Moldovából „kiszakadt”, csak Oroszország által elismert Dnyeszter menti Köztársaság fővárosába, Tiraszpolba. Akkor a kijevi hatóságok nem engedték átrepülni gépét Ukrajna légterén, így Bulgárián és Románián keresztül érkezett a helyszínre.
Moszkvába érkezése előtt az orosz miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Románia, az Egyesült Államok követelésének engedve lezárta a légterét a különgépe előtt. Rogozin hozzátette, hogy a tiltás ellenére el fog repülni Moldovából és mint írta: „legközelebb TU-160-as bombázóval fogok odarepülni”.
A román külügyminisztérium közleményben válaszolt, miszerint a hadászati bombázóval való fenyegetőzés nagyon súlyos kijelentés olyan körülmények között, amikor „Oroszország megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását, az oroszbarát szeparatisták pedig súlyosan megsértik a (Romániával) szomszédos állam közrendjét\". Mint ismeretes, az utóbbi időben Bukarest – főleg Traian Băsescu államfő – számos alkalommal kemény hangvételű nyilatkozatokban rohant ki Oroszország ellen.
Rogozin egyébként a Transznisztria Oroszországhoz való csatlakozását támogató aláírásokat is magával vitt Moszkvába. Gépét azonban a moldovai hatóságok átvizsgálták, és néhány doboznyi aláírást elkoboztak.
Rogozin később jelezte: az aláírások többsége szerencsésen megérkezett az orosz fővárosba, a chișinăui provokációk pedig súlyos következményekkel járnak majd a kétoldalú kapcsolatok szempontjából.
Egy másik Twitter-üzenetben Rogozin azt írta: „Igen, román urak, hamarosan mindent elmagyarázunk, hogy kik vagytok és mit gondolunk rólatok”. Traian Băsescu vasárnap csupán így kommentálta a nyilatkozatot: meg kell vizsgálni, mennyi vodkát ivott előtte Rogozin.
Corlățean: ötletet adhat az ukrajnai szeparatizmus
Titus Corlățean külügyminiszter szerint az ukrajnai szeparatista mozgalmak másoknak is ötleteket adhatnak, ezért Romániának erősnek kell lennie. A külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt és szövetségesei kolozsvári EP-választási kampányrendezvényén mondott kortesbeszédet péntek este, amelyben az ukrajnai szakadármozgalmak lehetséges kihatásaira is kitért.
„Ami országunk keleti határainál oly drámaian történik, az ötletet, késztetést adhat az efféle szeparatista modellek terjedésére, olyan dolgokra, amelyek az ország határainak a megkérdőjelezését jelentik. Ezt nagyon komolyan mondom. Ezért Romániának erős államnak kell lennie” – idézte a külügyminisztert az Agerpres hírügynökség. A kampányrendezvényen részt vett Victor Ponta miniszterelnök, Liviu Dragnea kormányfő-helyettes és a román kormány több tagja is.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!