A kedden életbe lépő magyar határőrizeti szigorítások miatt – amelyek lehetővé teszik az illegális határátlépők letartóztatását – minden eddiginél többen lépték át egy nap alatt illegálisan a magyar–szerb határt, az európai politikusok pedig közben megpróbáltak megoldásokat találni a migránsválságra.
2015. szeptember 14., 18:282015. szeptember 14., 18:28
2015. szeptember 14., 19:552015. szeptember 14., 19:55
Rekordszámú illegális bevándorló érkezett hétfőn és vasárnap Magyarországra a szerb–magyar határon, korábban soha ennyien nem érkeztek egyet nap alatt.
Vasárnap 5809-en, hétfőn pedig csak délig 5353-an érkeztek a szerb–magyar határra, velük 196 ezerre nőtt idén az illegális bevándorlók száma. A magyar hatóságok busszal szállították őket az osztrák határig. Az áradat miatt hétfő reggel a burgenlandi rendőrség néhány órára ismét lezárta a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátkelőt az osztrák–magyar határon.
Újabb roham
Eközben a szerbiai magyarkanizsai pihenőhelyre csak éjfélig 4400 migráns érkezett, nem maradtak azonban ott, továbbindultak Horgos felé, ahová folyamatosan érkeztek az autóbuszok – jelentette a helyszínről a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) tudósítója. A szerb–magyar határ menti településekre a hét végén naponta hat-nyolcezer migráns érkezett.
Szigorítások Szlovákia határain is
A szlovák belügyi tárca közölte: ideiglenes jelleggel határellenőrzéseket vezetett be Szlovákia a magyar és osztrák határon lévő átkelőhelyein. Az ellenőrzések a szlovák–magyar és szlovák–osztrák határátkelőkön szúrópróbaszerűek lesznek, az intézkedés ideiglenes, ám azt, hogy meddig lesz hatályos, egyelőre nem lehet megmondani. Eközben Ewa Kopacz lengyel kormányfő is bejelentette: ha az ország biztonsága ellen fenyegetés merül föl, szintén visszavezetik a határellenőrzést, és Theo Francken belga bevándorlásügyi államtitkár is arról beszélt: Brüsszel mérlegeli a belga határok ideiglenes lezárását a menekültek előtt.
Alekszandar Vulin szociálisügyi miniszter szerint a napokban azért nőtt meg hirtelen a migránsok száma Szerbiában, mert mindenki igyekezett minél hamarabb elérni a magyar határt, még a szigorúbb ellenőrzések és jogszabályváltozások életbelépése előtt.
A magyar kormány amúgy kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió haladéktalanul hozzon döntést az EU külső határát is jelentő görög határ védelmének közös erővel történő biztosítására – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap este a dunakeszi városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter egyúttal – Orbán Viktor kormányfőhöz hasonlóan – üdvözölte a berlini döntést a határőrizet visszaállításáról.
Megoldást keres az EU
Az Európai Unió belügyminiszterei hétfő délután kezdődött tanácskozásukon az EU nyugati és keleti tagállamai között feszülő ellentétek elsimításával próbálkoztak, miután, mint az köztudott, a keleti, volt kommunista országok nem fogadják el azt, hogy az EU területére érkezett illegális bevándorlókat kötelező kvóták szerint osszák el a tagállamok között.
A tanácskozás előtt Francois Hollande francia államfő azt mondta: Berlin és Párizs nyomást gyakorol a többi tagállamra, hogy az Unió külső határainak védelme érdekében ellenőrzési és regisztrációs pontokat hozzanak létre Olaszországban, Görögországban és Magyarországon. A Corriere della Sera című olasz napilap hétfőn arról írt: a dél-olaszországi Lampedusa szigetén szeptember 17-én tervezik megnyitni a bevándorlók regisztrálására szolgáló első olaszországi pontot, az úgynevezett hot spotot.
Megszólalt az ügyben Traian Băsescu volt államfő is, aki hétfőn azt mondta: Romániának már csak azért sem szabad elfogadnia a kötelező kvótát, mert nem tagja a schengeni övezetnek.
A találkozót megelőzően, még vasárnap délután Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke több európai vezetővel is telefonon egyeztetett, így Klaus Johannis román államfő mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Angela Merkel német kancellárral is tárgyalt. Vasárnap esti közleményében Juncker kijelentette: Merkellel egyetértettek abban, hogy nyitva kell tartani a tagállamok közötti határokat, illetve szükséges az európai integráció elmélyítése, valamint a szolidaritás.
A román államfői hivatal is közleményt adott ki, amelyben tudatta: Johannis szolidaritásáról biztosította a nyugati tagállamokat, de azt is megerősítette, hogy Románia továbbra is ellenzi a kötelező menekültkvótákat. Hétfői sajtótájékoztatóján megjegyezte: véleménye szerint a kvótakérdés lekerül a napirendről, mivel egyetlen tagállam sem kötelezhető, hogy olyan dolgot hajtson végre, amire nem képes.
Hozzátette: a schengeni rendszer jelenleg működésképtelen, ez pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén is szóba kerül majd. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Románia schengeni csatlakozásának kérdését és a migránsügyet nem szabad összekötni. Leszögezte: Románia nem fizetne azért az EU kasszájába, hogy ne kelljen migránsokat befogadnia.
Új szakaszba léphet az embercsempészet elleni művelet
Az európai uniós tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács hétfőn hivatalosan elfogadta azt az értékelést, miszerint az embercsempészet elleni földközi-tengeri uniós műveletben teljesültek az első szakasz hírszerzéssel és információgyűjtéssel kapcsolatos katonai célkitűzései, így adottak a feltételek ahhoz, hogy áttérjenek a művelet második szakaszára.
A most tervbe vett második szakasz a gyanús hajók átvizsgálását jelentené, valamint annak megakadályozását, hogy a zömmel Líbiából útnak induló, menekültekkel zsúfolt vízi járművek eljussanak az olasz partokig. A művelet harmadik szakaszára – a líbiai parti vizekre való behatolásra, a csempészhajók elindulás előtti megsemmisítésére – az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása hiányában egyelőre nem akar vállalkozni az unió.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!