Az Európai Unió nyilvánosságra hozta kedden annak az újabb 15 személynek a nevét, akik ellen szankciókat – vízumtilalmat, illetve bankszámlazárlatot – vezetett be az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt.
2014. április 29., 20:192014. április 29., 20:19
A bővített feketelistára ezúttal tíz orosz állampolgár és a délkelet-ukrajnai szeparatisták öt vezetője került fel. A döntéssel 48-ra nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik ellen az EU szankciókat vezetett be. Az EU-tagállamok uniós nagykövetei hétfőn döntöttek a szankciós lista kibővítéséről, az erről szóló rendelet pedig kedden jelent meg az EU hivatalos közlönyében.
Az Unió vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtja Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt, Igor Szergunt, a katonai hírszerzés (GRU) főnökét, Oleg Belavencevet, az orosz elnök krími képviselőjét, Oleg Szavelcev Krím-ügyi minisztert, Szergej Menyajlót, Szevasztopol kormányzóját, Ljudmila Sevcovát és Szergej Nyeverovot, az orosz parlament alsóházának alelnökeit, Olga Kovityigyi szenátort és Igor Sztrelkovot, a GRU munkatársát.
A délkelet-ukrajnai személyek közül Herman Prokopjev és Valerij Bolotov szeparatista mozgalmi vezető, Andrij Purgin, a „donyecki népi köztársaság” vezetője, valamint Denisz Pusilin és Szerhij Ciplakov, Purgin két munkatársa került rá a feketelistára. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciós listája közötti jelentős különbség, hogy az európaiak nem vettek célba nagybankokat, energetikai, illetve más – részben Vlagyimir Putyin orosz elnök személyéhez áttételesen kötődő – ipari nagyvállalatokat, vállalati vezetőket.
Moszkva: nem lesz krími forgatókönyv
Eközben Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Gazeta.ru orosz című internetes újságnak kedden elmondta: Oroszország egyáltalán nem hajlik arra, hogy az úgynevezett krími forgatókönyv megismétlődjék Délkelet-Ukrajnában.
A magas rangú külügyi vezető ugyanakkor megismételte Moszkva álláspontját, miszerint „egyszerűen lehetőséget kell adni az embereknek (Délkelet-Ukrajnában) arra, hogy kellő mértékben részt vegyenek országuk sorsának meghatározásában”.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban közleményben jelentette be, hogy az ukrán határ közelében összevont erőket visszavezénylik a laktanyákba. Az orosz közlés szerint az ukrán határ közelében folytatott hadmozdulatokra azért volt szükség, mert „fennállt a veszélye annak, hogy Ukrajna katonai akciót indít civilek ellen”.
Utcai összecsapások Donyeckben
Egyébként még hétfőn néhány tucat, más források szerint mintegy kétszáz Moszkva-barát aktivista botokkal, baseballütőkkel, láncokkal rátámadt az Ukrajna egységéért tüntetőkre Donyeck városában. A megyei közigazgatási hivatal tájékoztatása szerint legalább 14-en sérültek meg, többeket kórházba kellett szállítani.
Az erőszak kedden is folytatódott: Moszkva-barát tüntetők megrohamozták Luhanszkban a megyei adminisztráció épületét. Kedden amúgy kiderült, hogy Izraelbe szállították gyógykezelésre a merényletben súlyosan megsebesített harkivi polgármestert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!