2011. december 09., 09:182011. december 09., 09:18
A találkozón Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára ismételten arról biztosította Lavrovot, hogy a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszere nem irányul Oroszország ellen, és nem is változtatja meg a stratégiai egyensúlyt. Az orosz felet azonban ez nem elégíti ki: Lavrov azt szorgalmazta, hogy pontosan, írásban, jogi kötelezettségvállalás formájában rögzítsék, milyen fajta fenyegetések elhárítását célozná a védelmi rendszer megteremtése. Rasmussen erről azt mondta újságíróknak, hogy Oroszország akkor győződhetne meg a leghitelesebben a NATO szándékairól, ha együttműködne vele a rakétavédelem megteremtésében.
A 28 NATO-miniszter és Lavrov együttes ülésének kezdetén Rasmussen felhívta a figyelmet arra, hogy ma már harminc állam rendelkezik rakétatechnológiával, vagy ilyen programon dolgozik, és ezen államok közül néhány már ma is el tudná érni rakétáival az atlanti szövetség területét. A NATO együttműködést kínál az oroszoknak a rakétavédelem terén, de értesülések szerint ez az együttműködés jórészt a radarokkal nyert információk kicserélésére szorítkozna, míg az oroszok valamiféle „együttdöntési” mechanizmust is szeretnének a védelmi rendszer működtetésében.
Az orosz fél hiányolja ugyanakkor, hogy a NATO nem hajlandó írásban jogi kötelezettséget vállalni arra, amit szóban már sokszor mondott, nevezetesen hogy a tervezett NATO-rendszer nem veszélyezteti Oroszországot. Az oroszok a minap bejelentették, hogy a NATO-programra reagáló ellenintézkedésként korszerű rakétákat telepítenek a kalinyingrádi térségben. Ezt a bejelentést a NATO-ban és annak egyes tagországaiban csalódást keltőnek, „a múltat idéző szellemiségűnek” nevezték, de jelezték, hogy a Lavrovval folytatott csütörtöki eszmecserén is igyekeznek higgadtan képviselni az atlanti szövetségnek az együttműködésre vonatkozó álláspontját..
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.