2013. április 08., 07:332013. április 08., 07:33
A dél-koreai kormány mindezt tegnap úgy értékelte, hogy Phenjan április 10-e környékén rakétatesztre készül. Kim Ha Eng, a szöuli államfői hivatal szóvivője közölte: Dél-Korea készültségbe helyezte hadseregét, azonban eddig nem észleltek semmilyen rendkívüli eseményt. Leszögezte ugyanakkor: amennyiben korlátozott háború törne ki, „Észak-Koreának gondolnia kell arra, hogy az általa okozott károk sokszorosát kell majd elszenvednie”.
William Hague brit külügyminiszter szintén tegnap arról beszélt: nincsenek arra utaló jelek, hogy Észak-Korea nagyszabású hadműveletre készülne. Kijelentette: az elmúlt hetekben nem történt kívülről megfigyelhető változás az észak-koreai társadalom életében, és a szárazföldi erők olyan jellegű átcsoportosítását sem lehet érzékelni, amilyenre egy „totális konfliktus” felkészülési időszakában számítani lehetne. Hague szerint az utóbbi időszak fejleményei mögött az állhat, hogy az észak-koreai rezsim a társadalom „intenzív militarizálását” igyekszik igazolni az ország elleni külső fenyegetésről szóló, egyre élesebb retorikával. A szöuli kormány egyik vezető tisztségviselője amúgy még pénteken arról beszélt: megerősítést nyert, hogy Észak-Korea a hét elején két közepes hatótávolságú Musudan rakétát szállított vonattal keleti partvidékére, s ott indítóállással felszerelt járművekre helyezte őket. „Észak nyilvánvalóan arra készül, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül kilője a rakétákat” – tette hozzá a tisztviselő. A rakéták telepítése a legújabb fenyegetés Észak-Korea részéről, amely – felbőszülve az atomfegyverkezési törekvéseit büntető újabb ENSZ-szankciókon és a partjai közelében zajló amerikai–dél-koreai hadgyakorlatokon – az elmúlt hetekben többször is atomcsapással fenyegette meg ellenségeit, az Egyesült Államokat és Dél-Koreát. Katonai források szerint a phenjani rezsim feltehetően április 15-én, az észak-koreai kommunista rezsim 1994-ben elhunyt alapítója, Kim Ir Szen születésének évfordulóján akarja végrehajtani a rakétaindítást. Az észak-koreai hadsereg még sohasem próbálta ki új fejlesztésű Taepodong X néven is ismert, BM25 Musudan típusú rakétáját. Szakértők szerint a fegyver 3-4 ezer kilométer hatótávolságú lehet a hordozott tehertől függően, azaz Dél-Korea és Japán egész területén kívül elvileg elérheti a csendes-óceáni Guam szigetét is.
A szöuli elnöki hivatal ugyanakkor William Hague-hez hasonlóan úgy nyilatkozott: nem érzékelhető semmiféle változás Észak-Korea mindennapjaiban. Úgy foglaltak állást, hogy „jelenleg nincsenek még részleges jelei sem a változásoknak vagy fejleményeknek Phenjanban vagy bármely más városban”. Eközben kiderült: az Egyesült Államok pilóta nélküli repülőgépeket vezényelne Japánba Észak-Korea figyelésére. A jelentések szerint mindkét kormány fontolóra vette a nagy magasságban repülő, Global Hawk típusú kémdrónok állomásoztatását Japánban.
Eközben az észak-koreai diktátor a jelek szerint háborúra készül. A phenjani televízió szombati híradása szerint több tüzérségi eszköz gyártására szólította fel országa hadiiparának képviselőit. A tévé beszámolt egy olyan találkozóról, amelyet Kim Dzsong Un még március közepén tartott a hadiipar képviselőivel. A megbeszélésen Kim egyebek között arról beszélt, hogy „ha kirobban a háború, nekünk gyors és meglepetésszerű csapással meg kell semmisítenünk a kulcsfontosságú ellenséges katonai és kormányzati létesítményeket”. Hozzáfűzte, hogy „a lövegeknek és a (tüzérségi) gránátoknak olyan minőségűeknek kell lenniük, hogy azok gyors megelőző csapásmérést garantáljanak ellenségeinkkel szemben”. Ezután március 26-án Phenjan bejelentette: rakéta- és tüzérségi alakulatait a legmagasabb fokozatú harckészültségbe helyezte. Mindeközben az Egyesült Államok védelmi minisztériuma úgy döntött: a Koreai-félszigeten kialakult helyzet miatt a félreértés és a téves helyzetfelmérés elkerülése végett elhalasztja a jövő hétre tervezett kísérletet a Minuteman 3. típusú ballisztikus rakétával. Az amerikai védelmi minisztérium egyik névtelenül nyilatkozó, magas beosztású tisztségviselője szerint a tesztnek semmi köze sincsen Észak-Koreához, de az Egyesült Államok továbbra is teljesen felkészült arra, hogy választ adjon bármilyen onnan érkező fenyegetésre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok