
2013. április 08., 07:332013. április 08., 07:33
A dél-koreai kormány mindezt tegnap úgy értékelte, hogy Phenjan április 10-e környékén rakétatesztre készül. Kim Ha Eng, a szöuli államfői hivatal szóvivője közölte: Dél-Korea készültségbe helyezte hadseregét, azonban eddig nem észleltek semmilyen rendkívüli eseményt. Leszögezte ugyanakkor: amennyiben korlátozott háború törne ki, „Észak-Koreának gondolnia kell arra, hogy az általa okozott károk sokszorosát kell majd elszenvednie”.
William Hague brit külügyminiszter szintén tegnap arról beszélt: nincsenek arra utaló jelek, hogy Észak-Korea nagyszabású hadműveletre készülne. Kijelentette: az elmúlt hetekben nem történt kívülről megfigyelhető változás az észak-koreai társadalom életében, és a szárazföldi erők olyan jellegű átcsoportosítását sem lehet érzékelni, amilyenre egy „totális konfliktus” felkészülési időszakában számítani lehetne. Hague szerint az utóbbi időszak fejleményei mögött az állhat, hogy az észak-koreai rezsim a társadalom „intenzív militarizálását” igyekszik igazolni az ország elleni külső fenyegetésről szóló, egyre élesebb retorikával. A szöuli kormány egyik vezető tisztségviselője amúgy még pénteken arról beszélt: megerősítést nyert, hogy Észak-Korea a hét elején két közepes hatótávolságú Musudan rakétát szállított vonattal keleti partvidékére, s ott indítóállással felszerelt járművekre helyezte őket. „Észak nyilvánvalóan arra készül, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül kilője a rakétákat” – tette hozzá a tisztviselő. A rakéták telepítése a legújabb fenyegetés Észak-Korea részéről, amely – felbőszülve az atomfegyverkezési törekvéseit büntető újabb ENSZ-szankciókon és a partjai közelében zajló amerikai–dél-koreai hadgyakorlatokon – az elmúlt hetekben többször is atomcsapással fenyegette meg ellenségeit, az Egyesült Államokat és Dél-Koreát. Katonai források szerint a phenjani rezsim feltehetően április 15-én, az észak-koreai kommunista rezsim 1994-ben elhunyt alapítója, Kim Ir Szen születésének évfordulóján akarja végrehajtani a rakétaindítást. Az észak-koreai hadsereg még sohasem próbálta ki új fejlesztésű Taepodong X néven is ismert, BM25 Musudan típusú rakétáját. Szakértők szerint a fegyver 3-4 ezer kilométer hatótávolságú lehet a hordozott tehertől függően, azaz Dél-Korea és Japán egész területén kívül elvileg elérheti a csendes-óceáni Guam szigetét is.
A szöuli elnöki hivatal ugyanakkor William Hague-hez hasonlóan úgy nyilatkozott: nem érzékelhető semmiféle változás Észak-Korea mindennapjaiban. Úgy foglaltak állást, hogy „jelenleg nincsenek még részleges jelei sem a változásoknak vagy fejleményeknek Phenjanban vagy bármely más városban”. Eközben kiderült: az Egyesült Államok pilóta nélküli repülőgépeket vezényelne Japánba Észak-Korea figyelésére. A jelentések szerint mindkét kormány fontolóra vette a nagy magasságban repülő, Global Hawk típusú kémdrónok állomásoztatását Japánban.
Eközben az észak-koreai diktátor a jelek szerint háborúra készül. A phenjani televízió szombati híradása szerint több tüzérségi eszköz gyártására szólította fel országa hadiiparának képviselőit. A tévé beszámolt egy olyan találkozóról, amelyet Kim Dzsong Un még március közepén tartott a hadiipar képviselőivel. A megbeszélésen Kim egyebek között arról beszélt, hogy „ha kirobban a háború, nekünk gyors és meglepetésszerű csapással meg kell semmisítenünk a kulcsfontosságú ellenséges katonai és kormányzati létesítményeket”. Hozzáfűzte, hogy „a lövegeknek és a (tüzérségi) gránátoknak olyan minőségűeknek kell lenniük, hogy azok gyors megelőző csapásmérést garantáljanak ellenségeinkkel szemben”. Ezután március 26-án Phenjan bejelentette: rakéta- és tüzérségi alakulatait a legmagasabb fokozatú harckészültségbe helyezte. Mindeközben az Egyesült Államok védelmi minisztériuma úgy döntött: a Koreai-félszigeten kialakult helyzet miatt a félreértés és a téves helyzetfelmérés elkerülése végett elhalasztja a jövő hétre tervezett kísérletet a Minuteman 3. típusú ballisztikus rakétával. Az amerikai védelmi minisztérium egyik névtelenül nyilatkozó, magas beosztású tisztségviselője szerint a tesztnek semmi köze sincsen Észak-Koreához, de az Egyesült Államok továbbra is teljesen felkészült arra, hogy választ adjon bármilyen onnan érkező fenyegetésre.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.