Radikalizmus ellen autonómia

Elmondta: a Máért dönt majd arról, hogy a külhoni magyar óvodák, majd az idei kisiskolások éve után milyen, az oktatás területén megvalósuló program következik. A vonatkozó cselekvési terv már készül az államtitkárság koordinálásával - jelezte. Az MTI úgy tudja: a Máért előtti napon, november 6-án ülésezik a Magyar Diaszpóra Tanács. Répás Zsuzsanna előadásában kiemelte, hogy a kormányváltás után teljesen új szemléletmód vette át a helyét a nemzetpolitikában, aminek a középpontjában az összetartozás és a magyar nemzet egységének gondolata áll. Ennek jegyében születtek meg a kormányzati és parlamenti döntések, amelyek közül kiemelte az egyszerűsített honosítást, a nemzeti összetartozás napjáról szóló határozatot, és külön kitért arra, hogy az új alaptörvény szintén rögzíti az összetartozást, a magyar állam felelősségvállalását a külhoni magyarság iránt. Beszámolt a nemzetpolitikai stratégia elfogadásáról is, aminek célja, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradjanak, megerősödjenek, és valóban gyarapodó közösséggé váljanak. Répás Zsuzsanna szólt arról is, fontos a közigazgatási képzés megújulása, és örömének adott hangot, hogy ennek immár szerves része a nemzetpolitika. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy fontos, tervezhető legyen a nemzetpolitika. Az anyaország célja, hogy a kisebbségek megmaradjanak és gyarapodjanak - mutatott rá. Ha a kisebbségek jogokat, autonómiát kapnak, akkor kevésbé radikálisan fogalmazzák meg törekvéseiket és kisebb az esélye annak is, hogy esetleg radikális lépéseket tegyenek - állapította meg. Hangsúlyozta: a kisebbségek nem szeretnének többet, mint a többség, ugyanakkor jellemző, hogy ahol jelentős számú kisebbség él ott párhuzamos nemzetépítés folyik, és az anyaország a kisebbségi nemzetépítést támogatja. Kiemelte: az autonómia cél és eszköz egyben, és arra kell összpontosítani, hogy ennek eléréséig a külhoni társadalmak erősödjenek. 

Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője arról beszélt, hogy az állampolgárság szolgálhat identitáspolitikai célokat és kiváló lehet migrációs, vagy humanitárius probléma kezelésére, de nem a kisebbségvédelem eszköze.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője a külhoni magyarok szavazásának menetét mutatta be. Kiemelte: az unió tagállamai közül csak három - Ciprus, Málta, és Írország - nem biztosítja határon túli állampolgárainak a szavazati jogot. Mint mondta, arra számít, hogy 150-200 ezer lesz a regisztrált külhoni magyar szavazók száma a jövő évi választáson. Szólt arról is, tárgyalásokat folytatnak, hogy biztonságos, roncsolás mentes válaszboríték álljon a polgárok rendelkezésére.

Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos elmondta, míg a korábbi években mintegy 5 ezer kérelmet nyújtottak be, az első évben a honosítás keretében már 200 ezer igénylés érkezett. Jelen pillanatban az igénylések száma már 521 ezer felett van, névmódosítást minden második igénylő kér - jelezte, hozzátéve: ez négy-ötmilliós iratanyagot jelent.