FRISSÍTVE – Putyin részleges katonai mozgósítást rendelt el, és arra figyelmeztetett, nem fog engedni a nukleáris zsarolásnak

Vlagyimir Putyin arról is beszélt, hogy a részleges mozgósítás szeptember 21-én kezdődik és csak a tartalékosokat, közülük is elsősorban a gyakorlattal rendelkezőket vonják be a sorkatonaságba. A Kreml rendeletben rögzítette a részleges mozgósítás tényét az Orosz Föderáció területén.

– hangsúlyozta az orosz elnök. A régiók vezetői utasítást kaptak, hogy a mozgósítás során biztosítsák a sorozást. Az egyes régiókra vonatkozó sorkötelezettség időzítését és mértékét a védelmi minisztérium határozza meg.

A Putyin által aláírt, a Kreml honlapján közzétett, szerdától hatályos rendelet értelmében a hadkötelezettség alá csak a tartalékban lévő állampolgárokat vonják be, akik az ukrajnai háború tapasztalatainak figyelembevételével további kiképzésben részesülnek, és a „különleges hadműveletben” részt vevő szerződéses katonákkal azonos javadalmazásban részesülnek.

Putyin kijelentette, hogy a hadiipari komplexum vezetői közvetlenül felelősek a fegyverek és hadfelszerelések gyártásának, valamint kapacitásuknak növeléséért.

Mint mondta, az intézkedésre Oroszország szuverenitásának és területi integritásának védelme, a nép és „a felszabadított területeken élő emberek biztonságának garantálása érdekében van szükség”.

– fogalmazott Putyin.

A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint ugyanakkor abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a Nyugat célja Oroszország meggyengítése, megosztása és elpusztítása. Az elnök szerint nyugaton már egyenesen azt mondják, hogy 1991-ben meg tudták törni a Szovjetuniót, most pedig magának Oroszországnak is eljött az ideje, hogy sok, egymással harcoló régióra szakadjon. „Ennek a Nyugatnak az a célja, hogy meggyengítse, megosztja és végső soron elpusztítsa országunkat” – mondta szerdai televíziós beszédében Vlagyimir Putyin. Hangsúlyozta, hogy

Azt állította, hogy a Nyugat szét akarja rombolni Oroszországot és nem engedte, hogy Ukrajna diplomáciai úton rendezze vele a konfliktust, pedig az áprilisi isztambuli tárgyalások alatt készséget mutatott a megegyezésre.

Szerinte a kijevi rezsim lemondott a kérdés békés rendezéséről és amikor atomfegyverre vonatkozó igényeket fogalmaztak meg, akkor világossá vált, hogy egy új offenzíva elkerülhetetlen, melynek célpontja a 2014-ben annektált Krím-félsziget lenne. Putyin szerint ilyen helyzetben az egyedüli megoldás a megelőző különleges hadművelet megindítása volt.