Feltétel. Putyin az orosz fővárosba várná Zelenszkijt fegyverszüneti tárgyalásokra
Fotó: kremlin.ru
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész találkozni Volodimir Zelenszkij elnökkel – jelentette be szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
2026. április 23., 10:012026. április 23., 10:01
Ugyaneznap, amikor Putyin szóvivője ezen kijelentést tette, Zelenszkij az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok közötti háromoldalú béketárgyalások újraindítását szorgalmazta.
Mint ismeretes, az ukrajnai háború befejezésére irányuló tárgyalások megrekedtek, mivel az Egyesült Államok figyelmét az Irán elleni háborúra összpontosítja.
Bár Oroszország egyértelművé tette, hogy a párbeszéd újraindítása nem elsődleges prioritás, Peszkov szerint Putyin bizonyos feltételek mellett hajlandó lenne találkozni Zelenszkijjel.
– mondta Peszkov a Vesztyi orosz
hírügynökségnek.
„A kulcs az, hogy legyen ok a találkozóra – hogy a találkozónak legyen célja –, és ami döntő fontosságú, hogy eredményes legyen; csak a megállapodások véglegesítésének célját szolgálhatja.”
A Kreml feltételei a Putyin–Zelenszkij csúcstalálkozóra – egy moszkvai helyszín, ahol „véglegesítik” az előkészített megállapodást – arra utalnak, hogy Oroszország nemigen érdekelt egy olyan diplomáciai folyamatban, amely túlmutat Ukrajna kapitulációján.
Zelenszkij többször is kizárta Moszkvát a béketárgyalások helyszínéül.
„Bármilyen formátumra készek vagyunk, bármikor” – mondta szerdán.
Putyin eközben elutasította, hogy a háborúban nem érintett harmadik országokban, például Törökországban találkozzon az ukrán elnökkel. Ehelyett Moszkvába hívta meg Zelenszkijt – ami inkább a tárgyalások elhalasztására irányuló taktika, mint diplomáciai gesztus.
A2025 augusztusában, az alaszkai csúcstalálkozót követően, amelyen Donald Trump amerikai elnök Putyinnal tárgyalt, Trump kijelentette, hogy igyekszik elősegíteni az orosz és az ukrán vezető találkozóját, bár a Kreml később tagadta, hogy bármiféle megállapodás született volna.
A két vezető a háború kezdete óta nem folytatott személyes tárgyalásokat, legutóbb 2019-ben, a normandiai formátumú tárgyalások során találkoztak.
Peszkov legújabb nyilatkozata akkor hangzott, amikor Kijev eredménytelenül kérte az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.
„Jelenleg a tárgyalások újrakezdése nem elsődleges prioritásunk. Senkit sem kényszerítettünk tárgyalásokra” – mondta. „Mindig azt az elvet követtük, hogy ha partnerünk készen áll, mi is készen állunk.”
Az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével zajló legutóbbi háromoldalú tárgyalásokra február 16-án került sor.
A február végére tervezett következő találkozót röviddel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai előtt elhalasztották.
Zelenszkij elmondta, hogy az ukrán képviselők folytatták a megbeszéléseket az amerikai féllel, és kedden tárgyalásokat folytattak, anélkül, hogy részleteket közölt volna, hozzátéve, hogy az ilyen kapcsolatfelvételek „folyamatosan zajlanak”.
A tárgyalások előrehaladását továbbra is jelentős nézeteltérések akadályozzák, különösen Oroszország területi követelései miatt.
Moszkva viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán erők harc nélkül vonuljanak vissza a Donyec-medence egyes részeiről – ezt a követelést Kijev elutasítja.
A tárgyalások lelassulása összefüggésbe hozható azzal is, hogy az amerikai küldöttek, Steve Witkoff és Jared Kushner, akik párhuzamosan Iránnal kapcsolatos tárgyalásokon is részt vesznek, csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre.
Zelenszkij szerint az amerikai fél javasolta, hogy a tárgyalásokat amerikai földön tartsák, Oroszország azonban más helyszíneket részesített előnyben, köztük Törökországot vagy Svájcot.
Kijev reméli, hogy Witkoff és Kushner esetleges látogatása segíthetne a tárgyalások újraindításában, bár a menetrendjük továbbra is bizonytalan.
Egy, az ügyet jól ismerő amerikai tisztségviselő április 15-én a Kyiv Independentnek elmondta, hogy Washington tárgyal a küldöttek esetleges ukrajnai látogatásáról.
Zelenszkij: a lényeg, hogy a Donbasz ne Putyinland legyen
A kulcskérdés, hogy Donyeck és Luhanszk megye továbbra is Ukrajna része maradjon – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról a javaslatról, hogy Donbasz egy részét Donald Trump amerikai elnök tiszteletére „Donnyland”-ra nevezzék át.
A kijelentés a New York Times azon beszámolója nyomán hangzott el, miszerint a közelmúltbeli béketárgyalásokon részt vevő ukrán tisztségviselők felvetették a régió egy része átnevezésének ötletét, hogy Trumpnak hízelegjenek, és határozottabb fellépést ösztönözzenek Oroszország területi követeléseivel szemben.
„A lényeg az, hogy a Donyeck és a Luhanszk megye Ukrajna maradjon – és ne legyen „Putyinland”. Ez a legfontosabb” – mondta Zelenszkij szerdán újságíróknak, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.
A New York Times szerint az átnevezés ötletét részben tréfából, de diplomáciai gesztusként is felvetették. A javasolt „Donnyland” címke – amely Donyeckre, Donaldra és Disneylandre utal – Donyeck megye északnyugati részének nagyjából 5200 négyzetkilométerére vonatkozna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!