Új célok? Nyugati hírszerző szolgálatok szerint Putyin fő célja most a megszállt ukrajnai területek megtartása
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Új nyugati hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a megszállt ukrán területek megtartása, valamint országa küszködő gazdaságának növelése felé tolta el közvetlen háborús céljait – jelentette csütörtökön a CNN az ügyet ismerő nyugati tisztségviselőkre hivatkozva.
2025. május 02., 09:002025. május 02., 09:00
A meg nem nevezett amerikai és nyugati tisztségviselők által megosztott értékelés arra utal, hogy Putyin számításai megváltoztak, miközben a korábbi hírszerzési információk még arról szóltak, hogy Oroszország lendülete a harctéren lehetőséget adhat Moszkva számára Ukrajna egészének elfoglalására.
Annak ellenére, hogy továbbra is csekély előrelépést ér el a harctéren és kisebb területeket foglal el a frontvonal közelében, egy magas rangú amerikai tisztviselő a CNN-nek azt mondta, hogy
„Az orosz cél az, hogy minél több (megszállt) területet ismerjenek el, és minél gyengébb legyen Ukrajna” – mondta az amerikai tisztségviselő, aki szerint jelenleg is folynak a béketárgyalások.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn ragaszkodott ahhoz, hogy
A követelések ellenére Volodimir Zelenszkij elnök ismételten kijelentette, hogy Ukrajna nem fog egyetlen megszállt területet sem Oroszország részeként elismerni egy esetleges jövőbeni, Moszkvával kötendő békemegállapodás keretében.
Az Egyesült Államok állítólag fontolgatja, hogy egy esetleges békemegállapodás részeként de jure elismeri Oroszország Krím feletti ellenőrzését, de facto pedig a többi megszállt terület feletti ellenőrzést. Ugyanakkor az amerikai tisztségviselők állítólag elutasították azt a követelést, hogy Ukrajna teljesen vonuljon ki a másik négy régióból.
Donald Trump amerikai elnök arra törekedett, hogy egy tárgyalásos békemegállapodást követően helyreállítsa a kapcsolatokat és potenciálisan fokozza a gazdasági együttműködést Moszkvával, de nemrégiben megkérdőjelezte Moszkva békére vonakozó szándékait, azt sugallva, hogy a Kreml talán csak „játszadozik vele”. Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vethet ki Oroszországra, ha nem sikerül tűzszünetet elérni.
Egy magas rangú európai tisztségviselő, aki ismeri az új értesülések tartalmát, azt mondta a CNN-nek, hogy Moszkva hajlandó „játszani”, hogy javítsa a helyzetét az Egyesült Államokkal szemben, de hozzátette, hogy Oroszország „nyilvánvalóan nem adta fel maximalista háborús céljait”.
– jelentette a CNN.
Februárban a dán védelmi hírszerző szolgálat nem titkosított hírszerzési értékelése azt állította, hogy Oroszország öt éven belül lehetőséget találhat arra, hogy nagyszabású háborút indítson Európa ellen.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén
– jelentette az amerikai külügyminisztérium csütörtökön.
Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő közleménye szerint Rubio dicsérte Franciaország vezető szerepét a békemegállapodás támogatásának kiépítésében, de hangsúlyozta, hogy az európai partnereknek „valódi erőforrásokkal és politikai akarattal kell fellépniük”, ha azt remélik, hogy véget vethetnek a háborúnak.
A találkozóra azon növekvő aggodalmak a közepette került sor, hogy Európa képes-e teljesíteni védelmi ígéreteit.
Amint arról a Times szerdán beszámolt,
Az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett, úgynevezett „készségesek koalíciójának” részét képező terv célja a háború utáni stabilitás biztosítása, Ukrajna hadseregének újjáépítése és a jövőbeli orosz agresszió elrettentése.
Egyelőre az Egyesült Államok a jelentések szerint hírszerzési és logisztikai támogatást ajánlott fel, de a csapatok Ukrajnába vezénylésétől elzárkózott.
Keir Starmer brit miniszterelnök hetek óta sürgette Trumpot, hogy hivatalosan is vállaljon kötelezettséget, és arra figyelmeztetett, hogy az amerikai támogatás elengedhetetlen a koalíció életképességéhez.
A Kiel Institute for the World Economy Ukraine Aid Tracker című kiadványa szerint
A kutatók kiemeltek több közelmúltbeli európai segélycsomagot, köztük Svédország eddigi legnagyobb, 1,6 milliárd dolláros támogatási részletét, valamint Németország, Nagy-Britannia, Norvégia és Dánia új támogatását.
Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szintén csütörtökön kijelentette, hogy
Az AFP-nek adott interjújában Barrot úgy jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mint „a mai ukrajnai béke egyetlen akadályát”.
„Mi, európaiak ezt az amerikai (szankciós) kezdeményezést egy 17. szankciócsomaggal fogjuk kísérni, és tegnap elköteleztem magam (Lindsey Graham amerikai szenátor) előtt, hogy megpróbáljuk összehangolni mind a két szankciócsomag tartalmát, mind az időzítését” – mondta Barrot.
Graham a Wall Street Journal szerint kétpárti támogatást szerzett Washingtonban az Oroszország elleni további intézkedésekhez, beleértve az orosz energiahordozókat vásárló országokra kivetett vámokat.
Ukrajna „feltétel nélküli tűzszünetet fogadott el, tegnap pedig beleegyezett, hogy megállapodást kössön az Egyesült Államokkal a kritikus ásványi anyagokról” – mondta. Hozzátette, hogy a megállapodás „megfelel Ukrajna azon elvárásainak, hogy gazdasági együttműködést folytasson az Egyesült Államokkal, de más országokkal is”.
Barrot azt is felvetette, hogy Franciaország is hasonló megállapodásra törekedhetne, tekintettel a ritkaföldfém-ásványok terén szerzett szakértelmére.
– mondta Barrot az AFP szerint.
A Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után Barrot elmondta, hogy mindkét fél „őszinte eszmecserét folytatott, amely lehetővé tette számunkra a szoros koordinációt”.
Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő megerősítette a megbeszélések tartalmát, és azt mondta:
Barrot hangsúlyozta, hogy ez a pillanat kritikus Európa számára, utalva Emmanuel Macron francia elnök régóta hangoztatott felhívására, amely az európai stratégiai autonómiára és a NATO-n belüli erősebb európai pillérre vonatkozik.
Sürgette továbbá Washingtont, hogy enyhítse a Trump-adminisztráció alatt bevezetett vámokat, és „de-eszkalációra szólított fel, hogy visszatérhessünk a Trump-adminisztráció által az Egyesült Államok és Európa érdekében hozott döntéseket megelőző helyzethez”.
Moszkva szerint nem adnak vissza semmilyen területet
Az oroszok kiírtása áll minden olyan ukrán és nyugati törekvés mögött, amelyek Ukrajna 1991-es határainak visszaállítására irányulnak – erről írnak az orosz külügyi tárca csütörtöki, a Híradó.hu által idézett közleményében, amelyben a herszoni terület oroszok által ellenőrzött részei elleni dróntámadásokat ítélték el.
Teljesen világos, hogy az oroszok kiírtásának szándéka húzódik meg a kijevi rezsim és nyugati szövetségeseinek azon hiábavaló és alaptalan követelései mögött, amelyek Ukrajna 1991-es határainak úgynevezett helyreállításáról szólnak – erről írnak az orosz külügyminisztérium május 1-jei közleményében, amelyben a tárca elítélte azt az ukrán dróncsapást, amelyet csütörtökön a herszoni terület orosz hadsereg által ellenőrzött részei ellen indítottak.
Május 1-jén, a reggeli órákban az ukrán fegyveres erők dróntámadást mértek a herszoni régióban fekvő Aleski városára, az orosz külügyminisztérium szerint a támadásban 7-en meghaltak és több mint 20-an megsebesültek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!