
FRISSÍTVE – A Kremlben aláírták az orosz–krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát.
2014. március 18., 12:062014. március 18., 12:06
2014. március 18., 23:192014. március 18., 23:19
A szerződést Vlagyimir Putyin, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.
A Kreml közleményben tudatta: az aláírás nyomán a terület az Orosz Föderáció részévé vált. Előzőleg Putyin jóváhagyta az Oroszországi Föderáció új alanyainak létrehozását. Az elnök egyébként keddi, a parlament előtt tartott beszédében a koszovói precedensre hivatkozva szögezte le: a krími polgároknak jogukban áll eldönteni, hova kívánnak tartozni.
Orosz roham a Krímben: meghalt egy ukrán katona
Egy ukrán katona életét vesztette, egy másik megsebesült, amikor kedden az orosz „megszállók\" ostrom alá vették az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját a Krím félsziget székhelyén, Szimferopolban – közölte a Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője. A tisztségviselő ezzel megerősítette Dmitro Timcsuknak, az ukrán Katonapolitikai Kutatóközpont vezetőjének korábbi beszámolóját a központ elleni ostromról. A szakértő az \"Információs Ellenállás\" nevű csoport műveleti adataira hivatkozva közölte, hogy a katonai objektum körüli házak ablakaiból orosz mesterlövészek „dolgoznak\". A parancsnokság képviselője közölte, hogy a központot megszállták, az ukrán katonák elbarikádozták magukat az egyik épület második szintjén. Hozzátette, hogy a támadók fegyverletételre szólították fel őket, az ukrán katonák azonban nem adják meg magukat.
Eközben a transznisztriai parlament vezetője is kérte a terület Oroszországhoz csatlakozását, sőt egyes értesülések szerint az autonóm moldovai tartomány, Gagauzia vezetője is így járt el.
Kedden reggel Vlagyimir Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa Oroszországhoz való csatlakozási javaslatáról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai.
Az orosz elnök már hétfőn aláírta a Krímet független államként elismerő rendeletet.
A Krímben és Szevasztopolban vasárnap tartottak népszavazást a csatlakozás kérdéséről, a referendumon részt vevők 96 százalékban az Oroszországhoz való csatlakozásra szavaztak.
Putyin: nem tilos az önrendelkezés
Putyin kedden kora délután a parlament előtt megtartott beszédében ismertette a hivatalos orosz álláspontot.
Leszögezte: a krími helyzet hasonló a koszovóihoz, és bírálta a nyugati országokat, amiért a kisebbik albán állam Szerbiából való kiválását „egyedi esetként\" határozták meg, amely nem lehet precedens. „A nemzetközi jog nem tiltja az önrendelkezést\" – jelentette ki. „Miért tehetnek meg az albánok valamit, és miért tiltják meg ugyanazt a krími oroszoknak és tatároknak?\" – tette fel a kérdést.
Putyin kijelentette: az őslakosnak számító, jelenleg az orosz többségű terület lakosságának 12 százalékát kitevő krími tatárok – akik a korábbi, rossz tapasztalatok miatt ellenzik a terület Oroszországhoz csatolását – helyzetét rendezni fogják, és széles körű jogokat biztosítanak számukra. Hozzátette: a Krímben három hivatalos nyelv lesz, az orosz, az ukrán és a tatár.
Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott népszavazáson a krími lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett döntött. Leszögezte: a krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le.
A múlttal kapcsolatban elmondta: a Krím mindig közel állt az oroszokhoz, 1954-ben pedig Nyikita Hruscsov akkori szovjet pártfőtitkár az akkori törvényekkel is ellentétesen ajándékozta a területet Ukrajnának. Hozzátette: akkor senki sem számított rá, hogy Ukrajna és Oroszország elszakad, és hogy a krími oroszok kisebbségbe kerülnek.
Washington meg fogja erősíteni a NATO-t
A moszkvai eseményekre az első nyugati reakció Joe Biden amerikai alelnöktől érkezett. „Az Egyesült Államok a jövőben pótlólagos lépéseket fog tenni a NATO megerősítésére” – jelentette ki kedden Varsóban, miután megbeszélést folytatott Donald Tusk lengyel kormányfővel.
Biden a Tuskkal közösen megtartott sajtótájékoztatón „földfoglalásnak” nevezte a krími orosz katonai intervenciót és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO-szövetségesek biztonságának szavatolása mellett. Az amerikai alelnök hangsúlyozta, hogy a kollektív biztonsági garanciák továbbra is a NATO alapkövét jelentik.
William Hague brit külügyminiszter szerint újfajta viszonyrendszerre kell felkészülni Oroszország és a Nyugat között a következő években az ukrajnai fejlemények miatt. Franciaország elítélte a Krím Oroszországhoz való csatlakozását, az orosz terjeszkedést korábban bíráló Angela Merkel német kancellár ugyanakkor – cáfolva Laurent Fabius francia külügyminiszter kijelentését - leszögezte: Oroszország továbbra is tagja a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országok alkotta G8 csoportnak.
Az ukrán katonák más utasításig a Krímben maradnak
Az ukrán katonák mindaddig a Krímben maradnak, míg más utasítást nem kapnak – jelentette ki Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az emberi élet védelme, ezért az adott helyzetben dönt majd a vezetés arról, hogy az ukrán katonák maradjanak, kapjanak segítséget, vagy kivonják őket a területről.
„Nem akarunk háborút, de nem megyünk el önként onnan. Ez a mi területünk. Tovább gondolkodunk, dolgozunk, tárgyalunk, olyan megoldást keresve, amely biztosítja, hogy az ottani lakosok ne szenvedjenek\" – fogalmazott Jarema.
Rasmussen: Oroszország fenyegetést jelent az euroatlanti térségre
A NATO főtitkára szerint erősödik az orosz katonai jelenlét a Krímben. Anders Fogh Rasmussen a CNN-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a katonai beavatkozás Ukrajnában nem megoldás a válságra, és szerinte Oroszország arra tesz kísérletet, hogy átírja az európai térképet. Úgy vélte: fennáll a veszély, hogy az orosz katonai lépések kiterjednek a Krím térségén túlra is, és az orosz műveletek az egész euroatlanti térség biztonságára fenyegetést jelentenek.
Jacenyuk: nincs napirenden Ukrajna NATO-csatlakozása
Ukrajna nem szándékozik a NATO-hoz csatlakozni csak azért, hogy területi egységét megvédje – szögezte le kedden Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a televízióban az ország orosz ajkú lakosainak a megnyugtatására. „A NATO-csatlakozás nincs napirenden\" – hangsúlyozta Jacenyuk orosz nyelven mondott beszédében.
Leszögezte, hogy az országot egy „erős, modern ukrán hadsereg\" fogja megvédeni. A miniszterelnök szavai szerint az orosz titkosszolgálatok provokálnak Ukrajnában, a déli és keleti megyékben diverzánsok gerjesztik a konfliktusokat. „Sajnos a Krím nem az egyetlen régiója Ukrajnának, ahol külső erők igyekeznek destabilizálni a helyzetet, mesterséges konfliktusokat szítanak, rendbontásokat szerveznek és fegyveres erőszakot provokálnak azzal az ürüggyel, hogy az orosz ajkú lakosságot védik\" – figyelmeztetett a kormányfő honfitársait.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!