Fotó: Ukrán Biztonsági Szolgálat
„Biztonsági incidens” történt a Krími hídon, ami miatt leállt a forgalom az Ukrajnától elcsatolt félsziget és Oroszország közötti egyetlen összeköttetésen – közölte hétfőn egy Moszkva által támogatott tisztviselő.
2023. július 17., 08:062023. július 17., 08:06
2023. július 17., 10:122023. július 17., 10:12
Szergej Akszjonov, a Krím Oroszország által kinevezett vezetője a CNN szerint nem pontosította az incidens jellegét.
„A bűnüldöző szervek és az illetékes szolgálatok dolgoznak az ügyön. Beszéltem az Orosz Föderáció közlekedési miniszterével, Vitalij Szaveljevvel, és intézkedéseket hoznak a helyzet javítására” – mondta Akszjonov.
Akszjonov felszólította a lakosokat és a Krímbe utazókat, hogy válasszanak alternatív szárazföldi útvonalat.
A beszámolók szerint a robbanásnak két halálos áldozata van, egy gyerek megsérült, a híd egyik tartóeleme pedig megrongálódott.
Azt egyelőre nem erősítették meg, hogy valóban robbanás történt, ugyanakkor a felvételek tanúsága szerint komoly károk érték a hidat, melyet 2018-ban adtak át azzal a céllal, hogy lehetővé tegye az utazást Oroszország és a Krím félsziget között.
Nem tudni, hogy milyen eszközzel támadták meg a létesítményt, egyes feltételezések szerint víz alatti drónokról lehet szó, mások szerint ugyanakkor a károk nagysága miatt a rakétatámadás valószínűsíthető.
A TASZSZ beszámolója szerint ugyanakkor a vasúti forgalom már helyre is állt.
A hónap elején Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes az eddigi legegyértelműbb beismerést tette, miszerint az ukrán erők felelősek a híd elleni tavaly októberi támadásért.
A támadás megzavarta az Oroszország és a Krím közötti fő közlekedési összeköttetéseket, amelyet Moszkva a félsziget 2014-es elfoglalása óta ellenőriz. A támadás Oroszország ukrajnai katonai erőfeszítéseit is sújtotta, és pszichológiai csapást jelentett Moszkva számára, valamint jelentős propagandagyőzelmet Kijev számára.
Eközben vasárnap vasárnap a Biden-kormányzat egyik vezető tisztviselője megerősítette: az Egyesült Államok lehetővé teszi az európai országok számára, hogy ukránokat képezzenek ki F-16-os vadászrepülőgépekre.
– mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN az Unió helyzete című műsorban.
A döntés erős fordulatot jelent Joe Biden elnök számára, aki az év elején azt mondta, hogy szerinte Ukrajnának nincs szüksége az F-16-osokra. A kijevi szárazföldi erők egyik fő problémája, hogy az orosz légierő akadályozza őket az ellentámadásban. Oroszország még mindig légi fölényben van, ami megnehezíti a szárazföldi erők előrenyomulását.
Májusban Biden arról tájékoztatta a G7 vezetőit, hogy
bár akkor még nem volt világos, hogy ez a képzés mikor kezdődik.
Az amerikai gyártmányú repülőgép rendelkezik levegő-levegő utántöltő képességekkel, és kompatibilis a legtöbb NATO-fegyverrel, amelyet már szállítanak Ukrajnának. Annak ellenére, hogy az 1980-as években kezdték el gyártani, számos korszerűsítésen ment keresztül, így fejlettebb és sokoldalúbb, mint bármelyik, jelenleg Ukrajna légiflottájában lévő repülőgép, és a legtöbb orosz repülőgép ádáz riválisa, kivéve az újabb modelleket, amelyeket Moszkva nem szívesen vet be Ukrajnában.
Sullivan vasárnap megjegyezte, hogy az európai szövetségesek azt mondták, hogy több hétre van szükségük a kiképzési képességek előkészítéséhez, és hogy bármilyen határidőt is szabnak meg, azt Washington teljesíteni fogja.
– mondta.
Mint arról beszámoltunk, az ukrán pilótáj egyik kiképzőközpontja várhatóan Romániában lesz.
Eközben egy ukrán tisztviselő arról beszélt: a keleti fronton mindkét oldalon „dinamikusan változnak” az állások, mivel a harcok „némileg eszkalálódtak”.
– mondta Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes vasárnap.
Oroszország két egymást követő napon keresztül „aktívan nyomul előre” az ország északkeleti részén, Harkiv régióban található Kupjanszk városának közelében – mondta Maliar. „Védekezésben vagyunk” – tette hozzá.
Maliar elmondta: a keleti fronton délebbre az ukrán erők fokozatosan haladnak előre Bahmut környékén, és hogy „naponta sikerül előre nyomulni a régóta támadás alatt álló várostól délre”.
– mondta Maljar.
„Magában Bahmutban mi is lövünk az ellenségre, és ők is ránk” – tette hozzá.
Bahmuttól délre pedig az orosz erők szintén támadásban vannak Avgyijivka és Marjinka városok környékén, mondta Maljar.
„Védőink továbbra is hatékonyan tartják vissza őket. A forró harcok változatlan pozícióban folytatódnak” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!