
Tárgyalóasztalhoz ülnek? Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állítja, Moszkva hajlandó kétoldalú megbeszélésekre Kijevvel a tűzszünet ügyében
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a háború kezdete óta először kétoldalú tárgyalásokat javasolt Ukrajnával, ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij pedig azt mondta, hogy Kijev szívesen tárgyalna a polgári célpontok elleni támadások leállításáról.
2025. április 22., 09:302025. április 22., 09:30
Bár Zelenszkij nem reagált közvetlenül Putyin javaslatára, esti videóbeszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajna „kész bármilyen beszélgetésre” a civilek elleni támadásokat leállító tűzszünetről.
A Reuters emlékeztet: a két vezetőre az Egyesült Államok nyomása nehezedik, amely azzal fenyegetőzött, hogy ha nem sikerül némi előrelépést elérni, akkor felhagy a béketörekvésekkel.
Ugyanakkor mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy megsértette azt.
Putyin az orosz állami televízió riporterének nyilatkozva elmondta, hogy a harcok újraindultak a húsvéti tűzszünet után, amelyet szombaton egyoldalúan hirdetett meg.
„Mindig is arról volt szó, hogy pozitívan állunk hozzá bármilyen békekezdeményezéshez. Reméljük, hogy a kijevi rezsim képviselői is így éreznek" – mondta Putyin.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, akit később az Interfax hírügynökség idézett, újságíróknak arról beszélt:
A két fél között az Oroszország 2022 február 20-i invázióját követő első hetek óta nem voltak közvetlen tárgyalások.
Zelenszkij esti videóbeszédében elmondta, hogy Ukrajna kitart a polgári célpontok elleni támadások beszüntetésére vonatkozó javaslata mellett, és kész a megbeszélések bármilyen formájára ennek elérése érdekében.
Korábban az Egyesült Államok és Ukrajna ezt 30 napos tűzszünetként fogalmazta meg.
– mondta. „Készek vagyunk bármilyen beszélgetésre arról, hogyan lehet ezt elérni” – tette hozzá.
Zelenszkij korábban hétfőn azt mondta, hogy a feltétel nélküli tűzszünetet „a valódi és tartós béke megteremtése követi”.
Washington közölte, hogy üdvözölné a hétvégi tűzszünet meghosszabbítását. Zelenszkij szerint a húsvéti tűzszünet alatt is folytatódó orosz támadások azt mutatják, hogy Moszkva szándékában a háború meghosszabbítása áll.
Zelenszkij azt is elmondta, hogy
„Az ukrán fellépés jellege szimmetrikus marad: a tűzszünetre tűzszünettel, az orosz csapásokra pedig védekezéssel válaszolunk. A tettek mindig hangosabban beszélnek, mint a szavak” – mondta az X-en.
„Putyin elnök és az orosz fél továbbra is nyitott a békés rendezésre. Folytatjuk a munkát az amerikai féllel, és természetesen reméljük, hogy ez a munka eredményre vezet” – mondta Peszkov újságíróknak.
A szóvivő arról is beszélt, hogy Moszkva elégedett Washington nyilatkozataival, miszerint Ukrajna nem lehet a NATO tagja, ugyanakkor rámutatott: végleges békemegállapodás részleteit nem a nyilvánosság előtt kell megvitatni.
Putyin egyébként arról is beszélt, hogy
„Előkerült valaki, aki okosabb, és aki azt javasolta, valószínűleg a külföldi kurátorok, hogy az ilyen kezdeményezések elutasítása vesztes pozíció” – mondta Putyin.
– tette hozzá.
Az orosz elnök kitért a Szumiban végrehajtott orosz csapásra is. Azt mondta, hogy az ukrán fél április 13-án a egy civil létesítményben rendezett meg egy ünnepséget, amelyen olyan ukrán „katonákat és nacionalistákat” tüntettek ki, akik a kurszki régióban bűncselekményeket követtek el. Putyin szerint az orosz hadsereg azért mért csapást a szertartás helyszínére, „mert a bűnözőknek meg kell kapniuk a megérdemelt büntetést”.
Közben Zelenszkij. miután közlése szerint tárgyalt Keir Starmer brit miniszterelnökkel, azt jelezte, hogy szerdán Londonban lesznek Ukrajna képviselői, ahol tűzszüneti tárgyalásokat folytatnak Ukrajna, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok részvételével.
– írta az ukrán elnök.
„Megvitattam Keirrel az európai biztonsági szervezetekben folyó közös munkánkat. Köszönöm, Nagy-Britannia!” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
Szerinte
Az ukránok, amerikaiak, franciák és britek a múlt héten Párizsban találkoztak, hogy közösen próbáljanak eredményt elérni, amikor egyhelyben topognak a Washington által javasolt tűzszüneti megállapodások. A találkozó azonban nem vezetett jelentősebb eredményre.
Mint arról beszámoltunk, Donald Trump amerikai elnök és Marco Rubio külügyminiszter is azt mondta pénteken, hogy Washington előrelépés nélkül napokon belül felhagyhat a béketárgyalásokkal.
Oroszország követelései között szerepel, hogy Ukrajna adja át az összes területet, amelyet Putyin állítása szerint elcsatolt, és fogadja el az állandó semlegességet. Ukrajna szerint ez megadással érne fel, és védtelenül maradna, ha Moszkva újra támadna.
Trump vasárnap optimistább hangot ütött meg, mondván, hogy „remélhetőleg” a két fél „ezen a héten” megegyezésre jut.
Erről hétfőn beszélt egy, a Fehér Házban tartott húsvéti rendezvényen.
„A következő három napban fogom ismertetni a teljes részleteket, de nagyon jó megbeszéléseink voltak Ukrajnáról, Oroszországról” – mondta az amerikai elnök. „Nagyon jó esély van (a tűzszünet elérésére)”.
A kijelentések előzményeként a Wall Street Journal vasárnap ismertette az Egyesült Államok javaslatát az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború befejezésére.
Az újság birtokába került dokumentum szerint
A javaslatokat, amelyeket a Trump-kormányzat magas rangú tisztségviselői vázoltak fel egy bizalmas találkozón ukrán és európai kollégáikkal csütörtökön Párizsban, nyugati tisztségviselők megerősítették a kiadványnak.
Ukrajna visszajelzései a hét végén Londonban tartandó utóértekezleten várhatóak. Ha Kijev, Washington és az európai szövetségesek között összhang alakul ki, a javaslatokat hivatalosan is bemutathatják Moszkvának.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja vasárnap a Fox Newsnak azt mondta, hogy „a NATO nincs az asztalon”, ami tovább erősítette, hogy Washington fontolgatja Ukrajna esetleges csatlakozásának kizárását a békemegállapodás részeként.
Az amerikai javaslat drámai elmozdulást jelentene az évtizedes washingtoni politikától, és ellentmondana a nemzetközi jognak, amely a 2014-es annektálást törvénytelennek tartja.
Trump azonban optimista.
„Remélhetőleg Oroszország és Ukrajna ezen a héten megegyezik” – posztolta a Truth Social közösségi oldalon. „Akkor mindketten elkezdenek majd nagy üzleteket kötni az Amerikai Egyesült Államokkal, amely virágzik, és egy vagyont keresnek”.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
szóljon hozzá!