Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, költő
Fotó: Facebook/Kibéd Község Önkormányzata
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
2026. július 17., 12:072026. július 17., 12:07
Ráduly János 1937. október 27-én született a Hargita megyei Korondon. Középiskoláit a marosvásárhelyi Bolyai Farkas gimnáziumban végezte, majd 1966-ban a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. Tanári pályája a Maros megyei Kibéd községhez kötötte, ahol gyűjtései nagy részét is végezte, és melynek később díszpolgára lett.
Írásait több erdélyi folyóirat – Utunk, Igaz Szó, Művelődés, Napsugár, Tanügyi Újság, Ifjúmunkás, Hargita, Helikon – közölte. Verset először 1968-ban publikált a Megtalált világ című antológiában, majd költőként évtizedekkel később, 1995–96-ban jelentkezett újra Az árnyékok lakodalma, valamint a Fény és gondolat című kötetekkel.
Néprajzkutatói munkássága is főként Kibédhez kötődik, számos kötetben tárta fel a Kis-Küküllő menti település népmesekincsét és gazdag balladaköltészetét. Emellett rendszeresen tanulmányokkal szerepelt több szakfolyóiratban.
Tagja volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak, szerkesztőbizottsági tagja a korondi Hazanéző és a székelyudvarhelyi Székely Útkereső című folyóiratoknak. Műfordítóként is több román költő verseit is lefordította magyarra.
„Ráduly János gazdag és maradandó szellemi örökséget hagyott ránk, amely tovább él műveiben, tanítványai emlékezetében és mindazok szívében, akik ismerték őt. Életműve örök érték marad Kibéd és az egész erdélyi magyar közösség számára” – búcsúzott tőle Facebook-oldalán Kibéd község önkormányzata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!