
Vlagyimir Putyin a 17 új moszkvai nagykövet megbízólevél-átadási ünnepségén
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Nyugati különleges szolgálatok vesznek részt az orosz területen elkövetett ukrán terrortámadásokban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács szerdai tanácskozásán.
2023. április 05., 23:442023. április 05., 23:44
2023. április 06., 00:022023. április 06., 00:02
„A neonácik és bűntársaik nemcsak a szövetségi állam új alakulatainak területén aktívak, hanem Oroszország más régióiban is követnek el bűncselekményeket. Minden okunk megvan rá, hogy azt állítsuk, harmadik országok, nyugati különleges szolgálatok is részt vesznek az ilyen diverzánsakciók és terrortámadások előkészítésében” – hangoztatta az orosz államfő.
Emellett azzal is vádolta az ukrán vezetést, hogy „rendszeresen indít terrortámadásokat kormányzati és rendvédelmi tisztviselők, újságírók, közéleti személyiségek, iskolai és egyetemi tanárok ellen”, ehhez felhasználva a fel nem számolt földalatti ellenállást, így a neonáci és egyéb radikális csoportokat. Mint mondta, Oroszország „új régióinak” lakóit meg kell védeni „az önkény és az erőszak ellen” és fel kell lépni ezeken a területeken a szervezett bűnözés ellen. Feszültnek minősítette az „Új-Oroszország történelmi orosz területein” kialakult helyzetet.
Nyikolaj Patrusev, a biztonsági tanács titkára közölte, hogy az Ukrajnától elcsatolt „új régiókban” pótlólagos intézkedéseket hoznak a diverzánsok és a helyzet destabilizálására tett kísérletek ellen. Az állította, hogy Kijev ezeken a területeken az Egyesült Államok és szövetségesei támogatásával fokozza a „terrorista tevékenységet”.
Ülésezik az orosz biztonsági tanács
Fotó: Orosz elnöki hivatal
„Kedves nagykövet asszony, nem akarom elrontani a megbízólevelek átadásának magasztos hangulatát, és tudom, hogy ön talán nem ért egyet a véleményemmel, de ma nem tehetem meg, hogy ne mondjam ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájában az olyan eszközök alkalmazása, mint az úgynevezett színes forradalmak támogatása vagy a 2014-es kijevi államcsíny támogatása vezetett el végeredményben a jelenlegi ukrán válsághoz, és hozzájárult az amerikai-orosz kapcsolatok romlásához” – mondta az elnök Lynne Tracy új amerikai nagykövethez szólva. Putyin leszögezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok kizárólag az egyenlőség, egymás szuverenitásának és érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapulhatnak.
Az elnök a Kremlben tartott szertartáson – amelyen az Egyesült Államok, Dánia, Paraguay, Norvégia, Egyenlítői-Guinea, Omán, Szíria, Észak-Macedónia, Brunei, Mexikó, Honduras, Zimbabwe, Abházia, Irak, Kambodzsa, és Guinea új nagykövete is átadta megbízólevelét – szavait az unió új misszióvezetőjéhez, Roland Galharague-hoz intézve kijelentette: „Az Európai Unió itteni missziójának vezetője talán osztja azt a véleményt, hogy az elmúlt években – nagy sajnálatunkra – nagyon megromlott a kapcsolat ezen egyesülés és Oroszország között. Ennek okát abban látjuk, hogy az Európai Unió, félretéve eredeti fő küldetését és funkcióját, a gazdasági együttműködés és integráció fejlesztését az európai kontinensen, geopolitikai konfrontációt kezdeményezett Oroszországgal”.
Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy „éppen az EU kezdeményezte a konfrontációt”. Mindemellett kifejezte reményét, hogy az unióval fennálló rossz kapcsolatok a múltat képezik majd, és a kölcsönös együttműködés logikája fog érvényesülni.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!