
Fotó: Twitter
Több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét hétfő hajnalban, a katasztrófa halálos áldozatainak száma az első összesítések szerint elérheti az 500-at – közölték a helyi hatóságok.
2023. február 06., 09:382023. február 06., 09:38
A legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte.
Epicentruma az amerikai földtani intézet szerint 18 kilométer mélyen, Gazianteptől körülbelül 33 kilométerre volt. Eddig 78 utórengés követte, legalább 18 közülük 4-esnél nagyobb erősségű volt, hétnek az ereje pedig meghaladta az 5-ös szintet.
A legerősebb utórengés 11 perccel az első földmozgás után következett be, és 6,7-es erősségű volt.
A térség számos településén házak dőltek romba, sokan a törmelékek között rekedtek. Adana polgármestere szerint a városban két toronyház is összedőlt.
A törökországi halálos áldozatok száma legalább 284, a sebesülteké 2323.
Malatya tartomány kormányzója arról számolt be, hogy a tartományban 23-an meghaltak és 420-an megsérültek a katasztrófában. Sanliurfa kormányzója tíz halálos áldozatról számolt be. Az Anadolu állami hírügynökség arról adott hírt, hogy Osmaniye tartományban öten vesztették életüket.
Fuat Oktay török alelnök hétfőn ankarai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a katasztrófában legalább 1710 épület összeomlott.
A rengések Szíria északi részét is sújtották, a beszámolók szerint Aleppóban is több ház összedőlt. Aleppó, Hama és Latakia városokban legalább 237 emberéletet követelt a katasztrófa, és több mint 600-an megsérültek – közölte a Sana állami hírügynökség az egészségügyi minisztériumra hivatkozva.
Szakértők szerint nem kizárható, hogy a hétfő hajnali földmozgást a következő napokban több nagy erősségű utórengés követi majd.
A térségben gyakorik a földrengések, Törökország két kontinentális talapzat határán fekszik. 1999-ben az északnyugati Izmit térségében több mint 17 ezer emberéletet követelt egy földrengés.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
szóljon hozzá!