Fotó: Twitter
Több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét hétfő hajnalban, a katasztrófa halálos áldozatainak száma az első összesítések szerint elérheti az 500-at – közölték a helyi hatóságok.
2023. február 06., 09:382023. február 06., 09:38
A legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte.
Epicentruma az amerikai földtani intézet szerint 18 kilométer mélyen, Gazianteptől körülbelül 33 kilométerre volt. Eddig 78 utórengés követte, legalább 18 közülük 4-esnél nagyobb erősségű volt, hétnek az ereje pedig meghaladta az 5-ös szintet.
A legerősebb utórengés 11 perccel az első földmozgás után következett be, és 6,7-es erősségű volt.
A térség számos településén házak dőltek romba, sokan a törmelékek között rekedtek. Adana polgármestere szerint a városban két toronyház is összedőlt.
A törökországi halálos áldozatok száma legalább 284, a sebesülteké 2323.
Malatya tartomány kormányzója arról számolt be, hogy a tartományban 23-an meghaltak és 420-an megsérültek a katasztrófában. Sanliurfa kormányzója tíz halálos áldozatról számolt be. Az Anadolu állami hírügynökség arról adott hírt, hogy Osmaniye tartományban öten vesztették életüket.
Fuat Oktay török alelnök hétfőn ankarai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a katasztrófában legalább 1710 épület összeomlott.
A rengések Szíria északi részét is sújtották, a beszámolók szerint Aleppóban is több ház összedőlt. Aleppó, Hama és Latakia városokban legalább 237 emberéletet követelt a katasztrófa, és több mint 600-an megsérültek – közölte a Sana állami hírügynökség az egészségügyi minisztériumra hivatkozva.
Szakértők szerint nem kizárható, hogy a hétfő hajnali földmozgást a következő napokban több nagy erősségű utórengés követi majd.
A térségben gyakorik a földrengések, Törökország két kontinentális talapzat határán fekszik. 1999-ben az északnyugati Izmit térségében több mint 17 ezer emberéletet követelt egy földrengés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!