Afganisztánban gyakoriak az erős földrengések,a világ egyik legszegényebb országa módfelett sebezhető a természeti katasztrófákkal szemben
Fotó: Wikipédia
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
2025. szeptember 01., 10:172025. szeptember 01., 10:17
2025. szeptember 01., 10:182025. szeptember 01., 10:18
A Reuters és a BBC tudósításaira hivatkozva a Hotnews.ro azt írta, az Afganisztán keleti részén történt földrengés elpusztította a pakisztáni Khyber Pakhtunkhwa régió határán álló sár- és kőházakat.
Az egészségügyi minisztérium szerint az első jelentések egy faluban 30 halálesetet jeleztek, de hozzátették, hogy a pontos számokat még nem gyűjtötték össze, mivel az elszigetelt falvakból származnak. „A halottak és sérültek száma magas, de mivel a terület nehezen megközelíthető, csapataink még mindig a helyszínen vannak” – mondta Sharafat Zaman, az egészségügyi minisztérium szóvivője.
ahogy beérkeznek az információk a kevés úttal rendelkező távoli területekről.
A mentőcsapatok a hegyvidéki tartomány több körzetében dolgoztak, ahol a földrengés éjfélkor, 10 kilométer mélységben rázta meg a földet – közölték a hatóságok. Afganisztánban gyakoriak az erős földrengések, különösen a Hindu Kush hegyvidéken, ahol az indiai és az eurázsiai tektonikus lemezek találkoznak. A tavalyi évben az ország nyugati részén történt földrengéssorozat több mint 1000 ember életét követelte, a világ egyik legszegényebb országa módfelett sebezhető a természeti katasztrófákkal szemben.
Újabb nagy erejű földrengés rázta meg vasárnap a kelet-oroszországi Kamcsatkai-félszigetet. A 6,8 magnitúdójú földmozgást Petropavlovszki-Kamcsatszkijban is érezni lehetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy azt tervezi, hogy a Hormuzi-szorosot amerikai területté nyilvánítja, miután „befejeztük Irán legyőzését”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!