Hirdetés

Provokációval rombolnának Kárpátalján – Milyen célokat szolgál a terület elcsatolását ábrázoló orosz térkép?

Provokáció. Medvegyev térképe szerint felosztanák Ukrajnát a szomszédai között •  Fotó: Facebook

Provokáció. Medvegyev térképe szerint felosztanák Ukrajnát a szomszédai között

Fotó: Facebook

Provokációnak tartják Kárpátalján az Ukrajna területi feldarabolásáról szóló fiktív térképet, amellyel Dmitrij Medvegyev orosz exelnök állt elő nemrég. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint ez a lépés a harcias retorika része, Vlagyimir Putyin gondolatait viszi tovább, s az európai szövetségesek megosztása is a célja.

Pataky István

2022. augusztus 02., 19:202022. augusztus 02., 19:20

Dmitrij Medvegyev, Oroszország biztonsági tanácsának elnökhelyettese néhány nappal ezelőtt közzétett egy térképet Telegram-csatornáján, amelyen Ukrajna elképzelt felosztása látható. Eszerint az oroszok által megtámadott ország területének jelentős része Oroszországhoz, a többi pedig Lengyelországhoz, Romániához és Magyarországhoz kerülne. Csupán a kijevi terület maradna Ukrajnáé. Medvegyev elképzelt államdarabolása következtében az észak-bukovinai Vinnyica, valamint Csernyivci megye Románia területéhez tartozna, Lengyelország kapná meg Zsitomir, Hmelnickij, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Luck és Lviv megyét, Kárpátalja pedig Magyarországé lenne.

A volt államfő térképére ráerősítve Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak pár hónapon belül döntenie kell, mi legyen Kárpátaljával, és „megerősíti-e az ellenőrzést történelmi földjei felett, és megmenti-e a 150 ezer kárpátaljai magyart”.

Hirdetés

A katonai szakértő elmondta, az oroszok feladata, hogy a modern Ukrajnát eltüntessék a geopolitikai térképről, és visszaállítsák a történelmi területei feletti ellen­őrzést a mostani Ukrajnával szomszédos államoknak. Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány lapunknak nyilatkozó szakmai igazgatója szerint Medvegyev nyilatkozatát a megfelelő kontextusban kell értelmezni: befelé szól, és elsősorban Vlagyimir Putyinnak címezte.

Idézet
Dmitrij Medvegyev az elmúlt években kiesett a belső körből, befolyása az orosz belpolitikára és az orosz döntéshozatalra minimális maradt, és éppen ezért küzd annyira, hogy visszatérjen.

Medvegyev korábbi politikája és nyilatkozatai szöges ellentétben álltak a mostani kijelentéseivel: alapvetően liberális, demokrata politikusnak volt számontartva, és Putyin 2012-es visszatéréséig sokan benne látták Oroszország jövőjét. Más idők vannak, a Krím-félsziget 2014-es megszállása, a harcias hangvétel fokozódása és Oroszország elszigetelődése után a technokrata jellegű liberális politikusokra Moszkvában nincs szükség, Pu­tyin szerint valószínűleg inkább kockázatot jelentenek. Medvegyev is így szorult ki fokozatosan a politikából, 2020 óta a biztonsági tanács elnökhelyettese” – mondta a Krónikának a belarusz származású, Magyarországon élő elemző.

•  Fotó: Twitter Galéria

Fotó: Twitter

Bendarzsevszkij Anton szerint ahhoz, hogy visszakerüljön Putyin bizalmi körébe, Medvegyevnek meg kellett változnia, így lett ő hirtelen a liberálisból héja, és az elmúlt időszakban gyakran keményebb nyilatkozatokat ad, mint az orosz keményvonalas szilovikok. Mint az elemző emlékeztetett rá, a volt elnök a Nyugatot is megfenyegette atommal, a háború legelején pedig Ukrajna teljes megszűnését is vizionálta. Úgy véli, a napokban általa közölt térkép nagy részben Putyin februári, háború előtti beszédére épül: abban az elnök elmondta, hogy Ukrajna Vlagyimir Iljics Lenin kreálmánya, a területek nagy része „jogtalanul” került hozzá.

„Néhány nappal később az orosz televízió meg is rajzolta, hogy milyen területek kerültek szerintük Ukrajnához a Szovjetunió alatt. Ezt a térképet gondolta tovább Medvegyev, és közölt egy olyan térképet, amelyben ezen területek már más-más országhoz tartoznak. Egyrészt ez a harcias retorika része, és Putyin kedvében járás – az orosz elnök gondolatait viszi tovább” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: másrészt az „oszd meg és uralkodj” orosz politikát követi, amely során Moszkva arra törekszik, hogy megossza a Nyugat egységét, kételyt ébresszen a szövetségesekben egymással szemben, és ugyanezt a hatást a nyugati partnerekkel szemben Ukrajnán belül is próbálják elterjeszteni.

Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lap­igazgatója szerint provokációként tekintenek a kárpátaljaiak a Medvegyev-féle térképekre.

„Minden olyan híresztelés, ami ukrán területek elcsatolásáról szól, most, a háború közepén nagyon indulatos reakciót vált ki az ukránokból. Tekintettel arra, hogy 2017 óta romló pályán vannak a magyar–ukrán kapcsolatok, s ezt a háború csak tetézte, az ilyen híresztelések, sajtóhírek rajtunk csapódnak le, nem a magyarok érdekeit szolgálják. Az ukrán többség részéről ilyenkor nő az ellenérzés velünk szemben.

Idézet
Ebben a politikai helyzetben ezeknek az ötleteléseknek a realitása is vajmi kevés, hiszen Magyarország EU-, NATO-tagként nem tud egy másik ország területéből lehasítani semmilyen szeletet.

Erre nincs is szándék, amit nem győznek hangsúlyozni a magyar kormány képviselői” – mondta lapunknak az ungvári újságíró.

Dunda György úgy véli, a kárpátaljai magyar közösség érdeke jelenleg a stabilitás megőrzése. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hétköznapok szintjén jelenleg is a békés együttélés jellemzi a soknemzetiségű Kárpátalját.

Idézet
Az általános vélekedés szerint az ilyen híresztelések orosz érdekeket szolgálnak. A cél ugyanis az ukrán és nem ukrán nemzetiségűek szembeállítása”

– fogalmazott a lapigazgató. Mint kihangsúlyozta, a magyar közösség mindenekelőtt a békében érdekelt, hiszen az élet minden területére romboló hatással van a fegyveres konfliktus.

„A tömeges elvándorlás mély sebeket ejtett. Csak bízhatunk abban, hogy a családok a háború után újra egyesülnek, de naivak sem vagyunk, tudjuk: nagyon sokan belefáradtak a nehézségekbe. A túlélési esélyeket kizárólag a mielőbbi béke növeli” – mondta Dunda.

korábban írtuk

Orosz katonai szakértő: Magyarországnak a következő hónapokban el kell döntenie, akar-e ukrán területeket
Orosz katonai szakértő: Magyarországnak a következő hónapokban el kell döntenie, akar-e ukrán területeket

Orbán Viktor magyarországi miniszterelnöknek a következő hónapokban el kell dönteni, hogy el akarja-e csatolni a magyarok által lakott ukrajnai területeket – mondta egy televíziós adásban Igor Korotcsenko katonai szakértő.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 11., szerda

Orbán Viktor gyerekeit és unokáit is fenyegetik már az ukránok

Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.

Orbán Viktor gyerekeit és unokáit is fenyegetik már az ukránok
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását

Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását
2026. március 11., szerda

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén

Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén
2026. március 11., szerda

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban

Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Országgyűlési választás: már csak egy hétig lehet regisztrálni a levélben szavazásra

Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Országgyűlési választás: már csak egy hétig lehet regisztrálni a levélben szavazásra
2026. március 11., szerda

Zelenszkij szerint hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg a háborúban

A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.

Zelenszkij szerint hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg a háborúban
2026. március 11., szerda

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban

Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből
2026. március 10., kedd

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt

Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt
2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
Hirdetés
Hirdetés