
Provokáció. Medvegyev térképe szerint felosztanák Ukrajnát a szomszédai között
Fotó: Facebook
Provokációnak tartják Kárpátalján az Ukrajna területi feldarabolásáról szóló fiktív térképet, amellyel Dmitrij Medvegyev orosz exelnök állt elő nemrég. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint ez a lépés a harcias retorika része, Vlagyimir Putyin gondolatait viszi tovább, s az európai szövetségesek megosztása is a célja.
2022. augusztus 02., 19:202022. augusztus 02., 19:20
Dmitrij Medvegyev, Oroszország biztonsági tanácsának elnökhelyettese néhány nappal ezelőtt közzétett egy térképet Telegram-csatornáján, amelyen Ukrajna elképzelt felosztása látható. Eszerint az oroszok által megtámadott ország területének jelentős része Oroszországhoz, a többi pedig Lengyelországhoz, Romániához és Magyarországhoz kerülne. Csupán a kijevi terület maradna Ukrajnáé. Medvegyev elképzelt államdarabolása következtében az észak-bukovinai Vinnyica, valamint Csernyivci megye Románia területéhez tartozna, Lengyelország kapná meg Zsitomir, Hmelnickij, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Luck és Lviv megyét, Kárpátalja pedig Magyarországé lenne.
A katonai szakértő elmondta, az oroszok feladata, hogy a modern Ukrajnát eltüntessék a geopolitikai térképről, és visszaállítsák a történelmi területei feletti ellenőrzést a mostani Ukrajnával szomszédos államoknak. Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány lapunknak nyilatkozó szakmai igazgatója szerint Medvegyev nyilatkozatát a megfelelő kontextusban kell értelmezni: befelé szól, és elsősorban Vlagyimir Putyinnak címezte.
Medvegyev korábbi politikája és nyilatkozatai szöges ellentétben álltak a mostani kijelentéseivel: alapvetően liberális, demokrata politikusnak volt számontartva, és Putyin 2012-es visszatéréséig sokan benne látták Oroszország jövőjét. Más idők vannak, a Krím-félsziget 2014-es megszállása, a harcias hangvétel fokozódása és Oroszország elszigetelődése után a technokrata jellegű liberális politikusokra Moszkvában nincs szükség, Putyin szerint valószínűleg inkább kockázatot jelentenek. Medvegyev is így szorult ki fokozatosan a politikából, 2020 óta a biztonsági tanács elnökhelyettese” – mondta a Krónikának a belarusz származású, Magyarországon élő elemző.
Fotó: Twitter
Bendarzsevszkij Anton szerint ahhoz, hogy visszakerüljön Putyin bizalmi körébe, Medvegyevnek meg kellett változnia, így lett ő hirtelen a liberálisból héja, és az elmúlt időszakban gyakran keményebb nyilatkozatokat ad, mint az orosz keményvonalas szilovikok. Mint az elemző emlékeztetett rá, a volt elnök a Nyugatot is megfenyegette atommal, a háború legelején pedig Ukrajna teljes megszűnését is vizionálta. Úgy véli, a napokban általa közölt térkép nagy részben Putyin februári, háború előtti beszédére épül: abban az elnök elmondta, hogy Ukrajna Vlagyimir Iljics Lenin kreálmánya, a területek nagy része „jogtalanul” került hozzá.
„Néhány nappal később az orosz televízió meg is rajzolta, hogy milyen területek kerültek szerintük Ukrajnához a Szovjetunió alatt. Ezt a térképet gondolta tovább Medvegyev, és közölt egy olyan térképet, amelyben ezen területek már más-más országhoz tartoznak. Egyrészt ez a harcias retorika része, és Putyin kedvében járás – az orosz elnök gondolatait viszi tovább” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: másrészt az „oszd meg és uralkodj” orosz politikát követi, amely során Moszkva arra törekszik, hogy megossza a Nyugat egységét, kételyt ébresszen a szövetségesekben egymással szemben, és ugyanezt a hatást a nyugati partnerekkel szemben Ukrajnán belül is próbálják elterjeszteni.
„Minden olyan híresztelés, ami ukrán területek elcsatolásáról szól, most, a háború közepén nagyon indulatos reakciót vált ki az ukránokból. Tekintettel arra, hogy 2017 óta romló pályán vannak a magyar–ukrán kapcsolatok, s ezt a háború csak tetézte, az ilyen híresztelések, sajtóhírek rajtunk csapódnak le, nem a magyarok érdekeit szolgálják. Az ukrán többség részéről ilyenkor nő az ellenérzés velünk szemben.
Erre nincs is szándék, amit nem győznek hangsúlyozni a magyar kormány képviselői” – mondta lapunknak az ungvári újságíró.
Dunda György úgy véli, a kárpátaljai magyar közösség érdeke jelenleg a stabilitás megőrzése. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hétköznapok szintjén jelenleg is a békés együttélés jellemzi a soknemzetiségű Kárpátalját.
– fogalmazott a lapigazgató. Mint kihangsúlyozta, a magyar közösség mindenekelőtt a békében érdekelt, hiszen az élet minden területére romboló hatással van a fegyveres konfliktus.
„A tömeges elvándorlás mély sebeket ejtett. Csak bízhatunk abban, hogy a családok a háború után újra egyesülnek, de naivak sem vagyunk, tudjuk: nagyon sokan belefáradtak a nehézségekbe. A túlélési esélyeket kizárólag a mielőbbi béke növeli” – mondta Dunda.

Orbán Viktor magyarországi miniszterelnöknek a következő hónapokban el kell dönteni, hogy el akarja-e csatolni a magyarok által lakott ukrajnai területeket – mondta egy televíziós adásban Igor Korotcsenko katonai szakértő.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!