Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő fiktív térképe a feldarabolt Ukrajnáról
Fotó: Dmitrij Medvegyev/Telegram
Orbán Viktor magyarországi miniszterelnöknek a következő hónapokban el kell dönteni, hogy el akarja-e csatolni a magyarok által lakott ukrajnai területeket – mondta egy televíziós adásban Igor Korotcsenko katonai szakértő.
2022. július 29., 17:362022. július 29., 17:36
2022. július 29., 17:372022. július 29., 17:37
A Nacionalnaja Oborona című katonai szaklap főszerkesztője a Rossiya-1televíziónak arról beszélt, hogy Oroszország fő célja Ukrajna „eltüntetése”. „A célunk biztosítani, hogy a modern Ukrajnaként formát öltő Oroszország-ellenes projekt mindörökre eltűnik Európa geopolitikai térképéről” – idézte Korotcsenko tévés kijelentését a Hotnews román portál.
Eszerint a katonai szakértő arra is kitért, hogy Ukrajna egyes térségeire a vele szomszédos országok is igényt tarthatnak. „Feltételezem, hogy egy bizonyos számú Ukrajnával szomszédos állam,
– jelentette ki az orosz illetékes. Hozzátette, Lengyelországgal szemben, mely egész darabot akar „kiharapni” Ukrajna nyugati részéből, „Magyarország tisztességesen, precízen és felelősen viselkedik”.
A katonai szakértő ezzel a Kreml azon kedvelt elméletére utalt, miszerint a NATO-tagországok maguk között akarnák felosztani Ukrajnát: Lengyelország a nyugati részt csatolná el, de Magyarország és Románia is igényt tartana a szomszédos területekre.
Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő a napokban közzétett egy térképet, amelyen a szinte teljes egészében felosztott Ukrajna látható. A térkép szerint az ország területének jelentős része Oroszországhoz, a többi pedig Lengyelországhoz, Romániához (Vinnyica és Csernyivci megye) és Magyarországhoz (Kárpátalja) van csatolva; csak a Kijevi területet jelölték Ukrajnaként. Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettesi tisztségét betöltő Medvegyev szerint a térkép „nyugati elemzők várakozásain alapszik”, ám nem nevezte meg ezeket az elemzőket.
A román külügyminisztérium reagált Medvegyev fiktív térképére, határozottan elutasítva azt. A Bogdan Aurescu vezette tárca közölte: „az ilyen hozzáállás része annak a propaganda- és dezinformációs eszköztárnak, amelyet Oroszország már régóta használ, és amely az Ukrajna elleni háború kitörése után felerősödött”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!