Hirdetés

Provokációval rombolnának Kárpátalján – Milyen célokat szolgál a terület elcsatolását ábrázoló orosz térkép?

Provokáció. Medvegyev térképe szerint felosztanák Ukrajnát a szomszédai között •  Fotó: Facebook

Provokáció. Medvegyev térképe szerint felosztanák Ukrajnát a szomszédai között

Fotó: Facebook

Provokációnak tartják Kárpátalján az Ukrajna területi feldarabolásáról szóló fiktív térképet, amellyel Dmitrij Medvegyev orosz exelnök állt elő nemrég. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint ez a lépés a harcias retorika része, Vlagyimir Putyin gondolatait viszi tovább, s az európai szövetségesek megosztása is a célja.

Pataky István

2022. augusztus 02., 19:202022. augusztus 02., 19:20

Dmitrij Medvegyev, Oroszország biztonsági tanácsának elnökhelyettese néhány nappal ezelőtt közzétett egy térképet Telegram-csatornáján, amelyen Ukrajna elképzelt felosztása látható. Eszerint az oroszok által megtámadott ország területének jelentős része Oroszországhoz, a többi pedig Lengyelországhoz, Romániához és Magyarországhoz kerülne. Csupán a kijevi terület maradna Ukrajnáé. Medvegyev elképzelt államdarabolása következtében az észak-bukovinai Vinnyica, valamint Csernyivci megye Románia területéhez tartozna, Lengyelország kapná meg Zsitomir, Hmelnickij, Ternopil, Ivano-Frankivszk, Rivne, Luck és Lviv megyét, Kárpátalja pedig Magyarországé lenne.

A volt államfő térképére ráerősítve Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak pár hónapon belül döntenie kell, mi legyen Kárpátaljával, és „megerősíti-e az ellenőrzést történelmi földjei felett, és megmenti-e a 150 ezer kárpátaljai magyart”.

Hirdetés

A katonai szakértő elmondta, az oroszok feladata, hogy a modern Ukrajnát eltüntessék a geopolitikai térképről, és visszaállítsák a történelmi területei feletti ellen­őrzést a mostani Ukrajnával szomszédos államoknak. Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány lapunknak nyilatkozó szakmai igazgatója szerint Medvegyev nyilatkozatát a megfelelő kontextusban kell értelmezni: befelé szól, és elsősorban Vlagyimir Putyinnak címezte.

Idézet
Dmitrij Medvegyev az elmúlt években kiesett a belső körből, befolyása az orosz belpolitikára és az orosz döntéshozatalra minimális maradt, és éppen ezért küzd annyira, hogy visszatérjen.

Medvegyev korábbi politikája és nyilatkozatai szöges ellentétben álltak a mostani kijelentéseivel: alapvetően liberális, demokrata politikusnak volt számontartva, és Putyin 2012-es visszatéréséig sokan benne látták Oroszország jövőjét. Más idők vannak, a Krím-félsziget 2014-es megszállása, a harcias hangvétel fokozódása és Oroszország elszigetelődése után a technokrata jellegű liberális politikusokra Moszkvában nincs szükség, Pu­tyin szerint valószínűleg inkább kockázatot jelentenek. Medvegyev is így szorult ki fokozatosan a politikából, 2020 óta a biztonsági tanács elnökhelyettese” – mondta a Krónikának a belarusz származású, Magyarországon élő elemző.

•  Fotó: Twitter Galéria

Fotó: Twitter

Bendarzsevszkij Anton szerint ahhoz, hogy visszakerüljön Putyin bizalmi körébe, Medvegyevnek meg kellett változnia, így lett ő hirtelen a liberálisból héja, és az elmúlt időszakban gyakran keményebb nyilatkozatokat ad, mint az orosz keményvonalas szilovikok. Mint az elemző emlékeztetett rá, a volt elnök a Nyugatot is megfenyegette atommal, a háború legelején pedig Ukrajna teljes megszűnését is vizionálta. Úgy véli, a napokban általa közölt térkép nagy részben Putyin februári, háború előtti beszédére épül: abban az elnök elmondta, hogy Ukrajna Vlagyimir Iljics Lenin kreálmánya, a területek nagy része „jogtalanul” került hozzá.

„Néhány nappal később az orosz televízió meg is rajzolta, hogy milyen területek kerültek szerintük Ukrajnához a Szovjetunió alatt. Ezt a térképet gondolta tovább Medvegyev, és közölt egy olyan térképet, amelyben ezen területek már más-más országhoz tartoznak. Egyrészt ez a harcias retorika része, és Putyin kedvében járás – az orosz elnök gondolatait viszi tovább” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette: másrészt az „oszd meg és uralkodj” orosz politikát követi, amely során Moszkva arra törekszik, hogy megossza a Nyugat egységét, kételyt ébresszen a szövetségesekben egymással szemben, és ugyanezt a hatást a nyugati partnerekkel szemben Ukrajnán belül is próbálják elterjeszteni.

Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lap­igazgatója szerint provokációként tekintenek a kárpátaljaiak a Medvegyev-féle térképekre.

„Minden olyan híresztelés, ami ukrán területek elcsatolásáról szól, most, a háború közepén nagyon indulatos reakciót vált ki az ukránokból. Tekintettel arra, hogy 2017 óta romló pályán vannak a magyar–ukrán kapcsolatok, s ezt a háború csak tetézte, az ilyen híresztelések, sajtóhírek rajtunk csapódnak le, nem a magyarok érdekeit szolgálják. Az ukrán többség részéről ilyenkor nő az ellenérzés velünk szemben.

Idézet
Ebben a politikai helyzetben ezeknek az ötleteléseknek a realitása is vajmi kevés, hiszen Magyarország EU-, NATO-tagként nem tud egy másik ország területéből lehasítani semmilyen szeletet.

Erre nincs is szándék, amit nem győznek hangsúlyozni a magyar kormány képviselői” – mondta lapunknak az ungvári újságíró.

Dunda György úgy véli, a kárpátaljai magyar közösség érdeke jelenleg a stabilitás megőrzése. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hétköznapok szintjén jelenleg is a békés együttélés jellemzi a soknemzetiségű Kárpátalját.

Idézet
Az általános vélekedés szerint az ilyen híresztelések orosz érdekeket szolgálnak. A cél ugyanis az ukrán és nem ukrán nemzetiségűek szembeállítása”

– fogalmazott a lapigazgató. Mint kihangsúlyozta, a magyar közösség mindenekelőtt a békében érdekelt, hiszen az élet minden területére romboló hatással van a fegyveres konfliktus.

„A tömeges elvándorlás mély sebeket ejtett. Csak bízhatunk abban, hogy a családok a háború után újra egyesülnek, de naivak sem vagyunk, tudjuk: nagyon sokan belefáradtak a nehézségekbe. A túlélési esélyeket kizárólag a mielőbbi béke növeli” – mondta Dunda.

korábban írtuk

Orosz katonai szakértő: Magyarországnak a következő hónapokban el kell döntenie, akar-e ukrán területeket
Orosz katonai szakértő: Magyarországnak a következő hónapokban el kell döntenie, akar-e ukrán területeket

Orbán Viktor magyarországi miniszterelnöknek a következő hónapokban el kell dönteni, hogy el akarja-e csatolni a magyarok által lakott ukrajnai területeket – mondta egy televíziós adásban Igor Korotcsenko katonai szakértő.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 24., szombat

Befejeződtek az ukrán–orosz–amerikai tárgyalások Abu-Dzabiban

Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.

Befejeződtek az ukrán–orosz–amerikai tárgyalások Abu-Dzabiban
Hirdetés
2026. január 24., szombat

Veszélyállapotot hirdettek több amerikai államban, extrém téli viharra készülnek

Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.

Veszélyállapotot hirdettek több amerikai államban, extrém téli viharra készülnek
2026. január 24., szombat

Amerika többé nem tagja a WHO-nak, hivatalosan is kilépett a világszervezetből

Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.

Amerika többé nem tagja a WHO-nak, hivatalosan is kilépett a világszervezetből
2026. január 23., péntek

Kreml: a rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medencét

Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

Kreml: a rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medencét
Hirdetés
2026. január 23., péntek

A román elnök elmondta, mennyire tartja esélyesnek Románia és Moldova egyesülését

A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.

A román elnök elmondta, mennyire tartja esélyesnek Románia és Moldova egyesülését
2026. január 23., péntek

Orbán Viktor szerint az őt taslival fenyegető Zelenszkij elvetette a sulykot

Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.

Orbán Viktor szerint az őt taslival fenyegető Zelenszkij elvetette a sulykot
2026. január 23., péntek

Trump visszavonta Kanada meghívását a Béketanácsba

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.

Trump visszavonta Kanada meghívását a Béketanácsba
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Az EU szolidáris Grönlanddal és Dániával, Trump szerint Washington mindent elért, amit akart

Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.

Az EU szolidáris Grönlanddal és Dániával, Trump szerint Washington mindent elért, amit akart
2026. január 23., péntek

Kreml: tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges Ukrajnában

Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.

Kreml: tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges Ukrajnában
2026. január 22., csütörtök

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal
Hirdetés
Hirdetés