Fazakas Szabolcs (jobbra), miután átvette a Magyarság Háza-díjat Potápi Árpád János államtitkártól és Csibi Krisztina igazgatótól
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Tízen – közöttük Fazakas Szabolcs székelyudvarhelyi rendező és Petrás Mária csángó keramikusművész – részesültek Magyarság Háza-díjban, amelyet első alkalommal adtak át szombaton Budapesten.
2021. december 18., 23:072021. december 18., 23:07
2021. december 18., 23:112021. december 18., 23:11
Az intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított elismerést Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója adta át a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ünnepségen. „A díjazottak híven reprezentálják a külvilág felé az intézmény első tíz évét, amit a hagyomány és a modernitás kettősével, egymást inspiráló szimbiózisával jellemezhetünk” – hangsúlyozta köszöntőjében Csibi Krisztina.
Ezek között említette a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok megerősítését, a pozitív magyarságkép és az egymás iránti felelősségérzet kialakítását, a szülőföldön való boldogulás támogatását. Elmondta, hogy a Magyarság Háza különböző korosztályok számára szervezett szórakoztató, kulturális rendezvényekkel, ismeretterjesztő előadásokkal várja az érdeklődőket egész évben. Kínálatukban szerepel film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, szabadegyetem, mesedélelőtt, rendhagyó óra és útikalauz.
Az igazgató kiemelte, a Magyarság Háza az egyetlen olyan kulturális intézmény, amely kimondottan a jelenlegi Magyarország határain túl élő magyar közösségek számára teremt fórumot, nemcsak hazánkban, hanem szerte a világban. „Akiket ünnepelnünk kell az a közönség, az a közel 300 ezer ember, aki az elmúlt 10 évben élőben volt kíváncsi a programjainkra, és az a 10 milliónál is több ember, aki az online térben követte figyelemmel a rendezvényeinket” – mondta az igazgató, kiemelve, hogy az intézmény első évtizedének főszereplői azok az előadók és alkotók voltak, akik minden nehézség ellenére szerepeltek a rendezvényeiken. Ezt a kétezer embert képviseli a tíz díjazott, akik eddigi munkáságukkal hitet tettek a magyar kultúra és a magyarság mellett – zárta köszöntőjét Csibi Krisztina.
„Amit a magyarság önmagának és a világnak mondhat, mindenekelőtt a kultúrájában mondhatja” – idézte köszöntőjében Csoóri Sándort Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Elmondta, a Magyarság Háza az elmúlt évtizedben kiemelkedő szerepet töltött be az összmagyarság kultúrájának ápolásában, épített és szellemi örökségének megőrzésében, a magyar identitás erősítésében. Potápi Árpád János azt mondta, amikor a magyar kultúráról beszélünk, akkor egy olyan ősi kultúráról beszélünk, ami több ezer éves és Szent István óta a Kárpát-medencei térségnek alapvető kulturális egységet is ad.
„Felelősségünk, hogy tovább tudjuk-e adni ezt a kultúrát a következő nemzedékeknek” – tette hozzá. A magyar kultúra megőrzése érdekében kiemelt feladatuknak nevezte egyebek mellett a kultúra közvetítését, megismertetését, átadását, valamint a közösségek közötti kapcsolatok kialakítását, ápolását. Potápi Árpád János köszöntőjében a nemzetpolitika kiemelkedő sarokkövének nevezte a Magyarság Házát. Reményét fejezte ki, hogy tíz év múlva olyan grandiózus intézményről tud beszélni, amely mint egy emigrációs központ is ellátja a tevékenységét és rendezvényeivel az egész világ magyarságát bemutatja.
A Magyarság Háza-díj kitüntetettjei 2021-ben Écsi Gyöngy mesemondó, énekes, református lelkész (Felvidék, Szlovákia), Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megalkotója (Erdély, Románia), Gazsó Orsolya filmkészítő (Vajdaság, Szerbia), Ivaskovics József verséneklő (Kárpátalja, Ukrajna), Kovács Koppány rockzenész (Felvidék, Szlovákia), Leidemann Szilvia karnagy, csembalóművész, zenekutató (Argentína), Németh Csaba tanár (Magyarország), Pál Péter színész, énekes, költő, zeneszerző (Muravidék, Szlovénia), Petrás Mária keramikusművész, népdalénekes (Moldva, Románia) és Ruzsicska Ilonka mesemondó, óvónő (Drávaszög, Horvátország).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!