
Fazakas Szabolcs (jobbra), miután átvette a Magyarság Háza-díjat Potápi Árpád János államtitkártól és Csibi Krisztina igazgatótól
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Tízen – közöttük Fazakas Szabolcs székelyudvarhelyi rendező és Petrás Mária csángó keramikusművész – részesültek Magyarság Háza-díjban, amelyet első alkalommal adtak át szombaton Budapesten.
2021. december 18., 23:072021. december 18., 23:07
2021. december 18., 23:112021. december 18., 23:11
Az intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából alapított elismerést Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója adta át a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ünnepségen. „A díjazottak híven reprezentálják a külvilág felé az intézmény első tíz évét, amit a hagyomány és a modernitás kettősével, egymást inspiráló szimbiózisával jellemezhetünk” – hangsúlyozta köszöntőjében Csibi Krisztina.
Ezek között említette a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok megerősítését, a pozitív magyarságkép és az egymás iránti felelősségérzet kialakítását, a szülőföldön való boldogulás támogatását. Elmondta, hogy a Magyarság Háza különböző korosztályok számára szervezett szórakoztató, kulturális rendezvényekkel, ismeretterjesztő előadásokkal várja az érdeklődőket egész évben. Kínálatukban szerepel film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, szabadegyetem, mesedélelőtt, rendhagyó óra és útikalauz.
Az igazgató kiemelte, a Magyarság Háza az egyetlen olyan kulturális intézmény, amely kimondottan a jelenlegi Magyarország határain túl élő magyar közösségek számára teremt fórumot, nemcsak hazánkban, hanem szerte a világban. „Akiket ünnepelnünk kell az a közönség, az a közel 300 ezer ember, aki az elmúlt 10 évben élőben volt kíváncsi a programjainkra, és az a 10 milliónál is több ember, aki az online térben követte figyelemmel a rendezvényeinket” – mondta az igazgató, kiemelve, hogy az intézmény első évtizedének főszereplői azok az előadók és alkotók voltak, akik minden nehézség ellenére szerepeltek a rendezvényeiken. Ezt a kétezer embert képviseli a tíz díjazott, akik eddigi munkáságukkal hitet tettek a magyar kultúra és a magyarság mellett – zárta köszöntőjét Csibi Krisztina.
„Amit a magyarság önmagának és a világnak mondhat, mindenekelőtt a kultúrájában mondhatja” – idézte köszöntőjében Csoóri Sándort Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Elmondta, a Magyarság Háza az elmúlt évtizedben kiemelkedő szerepet töltött be az összmagyarság kultúrájának ápolásában, épített és szellemi örökségének megőrzésében, a magyar identitás erősítésében. Potápi Árpád János azt mondta, amikor a magyar kultúráról beszélünk, akkor egy olyan ősi kultúráról beszélünk, ami több ezer éves és Szent István óta a Kárpát-medencei térségnek alapvető kulturális egységet is ad.
„Felelősségünk, hogy tovább tudjuk-e adni ezt a kultúrát a következő nemzedékeknek” – tette hozzá. A magyar kultúra megőrzése érdekében kiemelt feladatuknak nevezte egyebek mellett a kultúra közvetítését, megismertetését, átadását, valamint a közösségek közötti kapcsolatok kialakítását, ápolását. Potápi Árpád János köszöntőjében a nemzetpolitika kiemelkedő sarokkövének nevezte a Magyarság Házát. Reményét fejezte ki, hogy tíz év múlva olyan grandiózus intézményről tud beszélni, amely mint egy emigrációs központ is ellátja a tevékenységét és rendezvényeivel az egész világ magyarságát bemutatja.
A Magyarság Háza-díj kitüntetettjei 2021-ben Écsi Gyöngy mesemondó, énekes, református lelkész (Felvidék, Szlovákia), Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megalkotója (Erdély, Románia), Gazsó Orsolya filmkészítő (Vajdaság, Szerbia), Ivaskovics József verséneklő (Kárpátalja, Ukrajna), Kovács Koppány rockzenész (Felvidék, Szlovákia), Leidemann Szilvia karnagy, csembalóművész, zenekutató (Argentína), Németh Csaba tanár (Magyarország), Pál Péter színész, énekes, költő, zeneszerző (Muravidék, Szlovénia), Petrás Mária keramikusművész, népdalénekes (Moldva, Románia) és Ruzsicska Ilonka mesemondó, óvónő (Drávaszög, Horvátország).
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!