
Képünk illusztráció
Fotó: Pexels
A brit kormány új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Nagy-Britanniának a jelenlegi geopolitikai helyzetben arra is fel kell készülnie, hogy területét közvetlen fegyveres fenyegetés éri.
2025. június 24., 21:482025. június 24., 21:48
A stratégiai csomagtervet kedden terjesztette a londoni parlament elé Keir Starmer miniszterelnök. Az 55 oldalas dokumentum megfogalmazása szerint növekszik a valószínűsége az olyan előre nem látott fenyegetettségek kialakulásának, amelyekkel Nagy-Britanniának fegyveres erővel kell szembeszállnia.
A tanulmány szerint az ukrajnai háborút Oroszország részéről közvetett, a nyílt fegyveres konfrontációval fenyegető szintet még át nem lépő – „sub-threshold” – műveletek,
John Healey brit védelmi miniszter a minap kiberhadviselési parancsnokság létesítését jelentette be, és a terv ismertetéséhez fűzött indoklásában kiemelte: a védelmi tárcának az elmúlt két évben több mint 90 ezer ilyen jellegű kibertámadástól kellett megvédenie a brit katonai infrastruktúrát.
A kedden ismertetett új nemzetbiztonsági stratégia hangsúlyozza, hogy Irán is egyre aktívabb ellenséges tevékenységet folytat brit területen. A tanulmány szerint a teheráni rezsim célja ezekkel a műveletekkel az iráni rendszer külföldön élő bírálóinak elhallgattatása.
Egyes ellenséges hatalmak már megkezdték a jövőbeni konfliktusok előkészítését,
Nagy-Britanniának ebben a környezetben, hosszú évek óta először, aktívan készülnie kell arra a lehetőségre, hogy területét közvetlen fenyegetés éri, beleértve egy potenciális háborús forgatókönyv megvalósulását is – fogalmaz a kedden bemutatott nemzetbiztonsági stratégiai csomagterv.
A tanulmány szerint „aktívan jelen van a lehetőségek között” a nagyhatalmak közötti háború, valamely nemzetközi kiterjedésű biztonsági válsághelyzet vagy egyidejűleg több térségre kiterjedő veszélyhelyzet kialakulása.
Évtizedek óta nem volt a jelenlegihez hasonlóan éles a feszültség például India és Pakisztán között, de a szélesebb indiai-csendes-óceáni térségben is növekszik egy komolyabb konfrontáció lehetősége, Izrael és Irán között pedig már közvetlen fegyveres konfliktus robbant ki – áll a brit kormány nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelésében.
Az MTI által idézett dokumentum megfogalmazása szerint
Keir Starmer az átfogó stratégiai tanulmányhoz fűzött előszavában közölte: ebben a helyzetben a brit kormány kötelezettséget vállal arra, hogy 2035-ig a hazai össztermék (GDP) 5 százalékára emeli a nemzetbiztonságra fordított költségvetési kiadásokat.
A brit kormányfő úgy fogalmazott: az 5 százalékos GDP-arányos nemzetbiztonsági ráfordítás elérése érdekében olyan módon kell összehangolni a nemzetbiztonsági célkitűzéseket és a gazdasági növekedésre kidolgozott terveket, amilyenre 1945 óta nem volt példa.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!