Potápi a Magyarfülpösre induló futás rajtján: nincs is szebb nemzeti újrakezdés annál, hogy újra együtt lehetünk

Reményét fejezte ki, hogy minél többen csatlakoznak hozzájuk.

Fontosnak nevezte a vérellátás biztonságosságát, s azt is, hogy évről évre felhívják a figyelmet a Magyarországon és a Kárpát-medencében élő nehéz sorsú emberekre.

korábban írtuk

Egy vérből vagyunk: jótékonysági futás indul Budapestről a magyarfülpösi szórványkollégiumért

A magyarfülpösi szórványkollégium számára gyűjt adományokat hatszáz kilométeres jótékonysági futás keretében az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány. A budapesti nemzetpolitikai államtitkárság által is támogatott akció szerdán rajtol Budapesten.

Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége – aki vért adott az eseményen – azt hangsúlyozta: aki kész másoknak, ismeretleneknek vért adni, az mások életét, egészségét tudja megmenteni ezzel. A véradás kifejezi „az összetartozásunkat, egymásra utaltságunkat, de kifejezi az egymás iránti felelősségvállalásunkat” is – fűzte hozzá. Mint mondta, ő maga is vallja Kiplingnek A dzsungel könyvében szereplő mondatát, hogy „egy vérből valók vagyunk”, ezért ad rendszeresen vért.

Arról is beszélt, a magyarok az elmúlt százegy évben megszenvedték azt, hogy „határok választanak el minket egymástól”, ezért vált fontossá, hogy „megerősítsük a közösségeink közti kapcsolatokat, és kifejezzük összetartozásunkat”.

– tette hozzá.

Katasztrófák, válsághelyzetek idején – mint amit a járvány is magával hozott – megszaporodnak a rossz hírek – mondta Herczegh Anita, majd úgy folytatta: a veszélyhelyzettel kapcsolatos hírekre ösztönösen jobban odafigyelnek az emberek, mert az óvatosság, elővigyázatosság életmentő lehet. Úgy vélte: a vírushelyzet azt is megmutatta, mennyi jószándékú, önzetlen ember él közöttünk. Tudományos kutatások igazolják, hogy katasztrófák után csökken a bűncselekmények száma, az altruizmus viszont nő, ami azt jelenti, hogy a katasztrófák túlélői készebbek az összefogásra, az önzetlen segítségnyújtásra – hangoztatta.

Gui Angéla, az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány alapítója elmondta: az eseményük mottója, hogy „állandó siránkozás helyett segítsünk másokon”. Hozzátette:

Mint mondta, abban hisz, hogy másokon segíteni a legjobb dolog a világon. Jelezte: az elmúlt 5 évben már 5000 kilométert futottak, idén 6 nap alatt 600 kilométert tesznek meg, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára és a határon túli magyarokkal való összetartozásra. Magyarnak lenni olyan sorsközösség, amit a határok sem tudnak szétszakítani – fogalmazott.

Ismertette: szerdán a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) udvarán lévő véradóbuszban lehet vért adni, a busz csütörtökön a szolnoki művelődési háznál fog állni, pénteken pedig Berettyóújfaluban várják a véradókat.

Vasárnap délután érkeznek a tervek szerint Kolozsvárra, az idén húszéves Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemhez, ahol Románia miniszterelnök-helyettese és sportminisztere fogadja őket; mindketten magyarok. Hétfőn érkeznek Székelyföldre, egy református lelkész által alapított szórványkollégiumnak visznek adományokat Magyarfülpösre, ahol 45 gyerek tanul magyarul, akikről a szüleik nem tudnak vagy akarnak gondoskodni. Nekik sporttábort is szerveznek majd – tette hozzá.

Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese elmondta: a biztonságos vérellátáshoz napi 1800 önkéntes véradóra van szükség, hogy úgynevezett zöld zónában maradjon a vérkészlet; ez nehéz, mindennapos kihívást jelent. Hozzátette:

Andréka Péter, a GOKVI főigazgatója hangsúlyozta, a vérrel nemcsak lehet, de kell is spórolni. Mint mondta, az általa vezetett intézet az egyik legnagyobb magyar vérfelhasználó, a szív- és érsebészet hagyományosan nagy vérigényű. Hozzáfűzte: mindent el kell követni azért, hogy spóroljanak a vérkészlettel, ezt leginkább műtéti technikával tudják megtenni, illetve különböző vérmentő eljárásokkal.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a GOKVI minden magyar kardiovaszkuláris intézete, eddig is sok segítséget igyekeztek nyújtani a határon túl élő magyaroknak.