Potápi Árpád János
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A 10-11 éves magyar nemzetpolitika eredményének nevezte a Miniszterelnökség szakállamtitkára pénteken, hogy „a Kárpát-medencei együttműködés a gazdaság irányába tudott fordulni”. Potápi Árpád János hozzátette: a nemzetpolitika kulcsfontosságú szereplői a Kárpát-medencei magyar vállalkozók.
2021. július 16., 13:152021. július 16., 13:15
A politikus a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók VI. Találkozóján, Mezőkövesden elmondta: a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács fórumai tavaly novemberben döntöttek arról, hogy 2021 a Kárpát-medence térségében megvalósuló nemzeti újrakezdés éve lesz.
A gazdaságfejlesztési program először a Vajdaságban, majd Kárpátalján, a Felvidéken és a többi térségben indult el – közölte a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Potápi Árpád János hozzátette:
A magyar kormány számos más országtól eltérő gazdaságpolitikát valósított meg a koronavírus-járvány időszakában. Ennek köszönhető, hogy Magyarország számolhat az egyik legnagyobb GDP-növekedéssel az Európai Unióban – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Közölte:
A kormány a vállalati szféra működését segítette például a bértámogatásokkal, és nem a munkanélküli járadékot növelte, ahogy a baloldal javasolta. Kiemelt szerepet kapott gazdaságpolitikájában a beruházások támogatása, ami a következő évek gazdasági növekedését teremti meg – mondta.
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az államtitkárság 2015-ben kezdte meg a külhoni magyarság gazdasági megerősítését.
2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve, 2017 pedig a külhoni magyar családi vállalkozások éve volt, ekkor tették folyamatossá az együttműködést a külhoni magyar vállalkozókkal. 2016-ban szervezték meg első alkalommal a Kárpát-medencei vállalkozók nyári képzését Mezőkövesden, amely azóta hagyománnyá vált.
Tavaly a járványhelyzet miatt a találkozót csak online formában tudták megtartani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!