
A kisebbségek helyzete nem az egyes országok belügye – jelentette ki Potápi Árpád János az Európai kisebbségvédelem kihívásai címmel kedden Budapesten rendezett nemzetközi konferencián.
2015. május 19., 19:182015. május 19., 19:18
A Magyarság Házában az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) részvételével tartott rendezvényen a nemzetpolitikai államtitkár kiemelte: a magyar kormányzat a kisebbségi jogérvényesítés fontos szereplőjeként tekint a szervezetre, amely európai szinten kifejtett lobbitevékenységével jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a nemzeti kisebbségek mai napig megoldatlan kérdésére irányítsa.
„Elkötelezett partnerei maradunk az FUEN-nek azon törekvéseiben, amely során azt kívánja elérni, hogy a nemzeti kisebbségek saját maguk döntsenek saját ügyeikben\" – idézte az MTI Potápit. Az államtitkár kitért arra, hogy az FUEN tevékenységének egyik kiemelkedően fontos eleme a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés, amellyel azt kívánja elérni, hogy az EU fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét növelő és az Unió kulturális és nyelvi sokféleségét erősítő jogi aktusokat.
„Magyarország támogatja a kezdeményezést és minden tőle telhető segítséget megad annak sikerre juttatása érdekében\" – jelezte, hozzátéve: bíznak benne, hogy az Európai Bizottság is belátja, a nyelvi és kulturális sokszínűségnek a nemzeti kisebbségek is elengedhetetlen részei, még akkor is, ha több tagállam (például Románia és Szlovákia) nem feltétlenül ért egyet ezzel.
A politikus hozzátette: a magyar érdekek képviselete szempontjából rendkívül fontos, hogy több magyar tagja is van az ernyőszervezetnek, alelnöke például Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára.
Hans Heinrich Hansen, az FUEN elnöke arról beszélt, ő a német kisebbséget képviseli Dániában, és nagyon jók a kapcsolatok a határ mentén. Vannak olyan kisebbségek, amelyek jobb helyzetben vannak, de vannak olyanok is, akiket egyáltalán nem vesznek figyelembe Európában, a politika nem feltétlenül támogatja őket, mert nem fűződik hozzá érdeke – állapította meg, és kitért arra: negyvenmillió ember él kisebbségben az Unióban, azaz minden hetedik polgár.
Megjegyezte: az a tapasztalatuk, hogy a kisebbségi problémák a nemzetállam gondolatával függnek öszsze. Az intézményrendszer sokszor gazdasági hatások alatt áll, és a kisebbségi érdekeket, jogokat nem nagyon veszik figyelembe. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője köszöntőjében központi kérdésnek nevezte a kisebbségvédelmet.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!