Politikai földrengést okozott a cseh képviselőházi választás

Jirí Paroubek pártelnök, aki még pénteken is 32 százalékos diadalban reménykedett, szombaton este bejelentette, hogy távozik a párt éléről. „Hét-tíz napon belül átadom tisztségemet az első alelnöknek” - mondta újságíróknak Paroubek, aki soha nem titkolja, hogy újra kormányfő akart lenni. A 2006-os választási eredményhez képest a szociáldemokraták most 10 százalékkal kaptak kevesebbet. Ráadásul az a helyzet alakult ki, hogy a kommunistákon kívül senki sem akart koalícióra lépni velük.

A második helyen végzett ODS 2006-hoz viszonyítva 15 százalékot veszített, s Petr Necas listavezető, kormányfőjelölt is beismerte: a párt több mindenben a hitelét vesztette, ezért „önvizsgálatra” van szükség. A párt csak nehezen lábal ki a belső megosztottságból, az egyes szárnyak közti harcokból. A párt számos korrupciós ügybe is belekeveredett, s több vezetőjének nem sikerült megvédeni képviselői mandátumát. Köztük van Ivan Langer, a párt alelnöke és volt belügyminiszter. Langer elöl volt a listán, de a választók preferencia szavazatai következtében átugrották. Az idén a korábbi kettő helyett négy jelöltet karikázhattak, s így a preferencia szavazatok több pártnál is átírták a listákat.

Az ODS arra számít, hogy a képviselői testületbe bekerült két új párttal - a TOP 09 és a Közügyek - lépne koalícióra. Közösen a három pártnak 115 képviselője lenne az alsóházban, ami a 200 tagú parlamentben szilárd többség. Mindkét párt jelezte: készek a tárgyalásokra.

A tavaly alakult TOP 09 és a Közügyek (VV) sikere a választás nagy meglepetése, bár a közvélemény-kutatások előre jelezték az eredményt. Az első elemzések azt mutatják, hogy a TOP 09 választói elsősorban a polgári demokrata párt és a kereszténydemokrata párt korábbi hívei közül kerültek ki. A sajtóban nem egyszer „ODS-2”-nek nevezik a pártot, amelynek élén a karizmatikus Karel Schwarzenberg, volt külügyminiszter áll.

Míg a TOP 09 politikai profilja világos, ez nem mondható el a Közügyekről, amelyet Radek John, egy népszerű tényfeltáró tv-riporter vezet. John azt mondja: legfőbb céljuk a korrupció visszaszorítása, a politikai dinoszauruszok kiszorítása a közéletből, a kiegyensúlyozott állami gazdálkodás, nehogy Csehország Görögország sorsára jusson. Mindezek ellenére elemzők azt állítják: nem tudni, ki áll a párt mögött, s mi a célja. Johnon kívül ugyanis szinte mindenki ismeretlen.

Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) ugyan két százalékkal kevesebbet kapott, mint 2006-ban, de változatlanul 26 képviselője lesz az alsóházban. A párt elégedett, és sikerről beszél.

Két eddigi parlamenti párt - Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) és a Zöldek Pártja (SZ) - most nem lépte át az ötszázalékos küszöböt. Toma Lebeda politológus szerint különösen a kereszténydemokraták hiányozni fognak a nagypolitikából. Népszerűségük azonban már évek óta csökken, s nagy a valószínűsége annak,  hogy az egyre ateistább Csehországban regionális párttá válnak.

Cyril Svoboda, a KDU-CSL elnöke azonnal lemondott, míg Ondrej Liska, a zöldek elnöke közölte: az egész vezetés benyújtja lemondását.

Elemzői vélemények szerint a „földrengést” elsősorban az okozta, hogy a cseh társadalom már hosszabb ideje elégedetlen volt a nagypolitikában uralkodó állapotokkal, a korrupcióval, s a mostani választásokon a kisebb, és az új, nemrégiben alakult pártokat támogatta. Nagy szerepe volt ebben a különféle civil kezdeményezéseknek és a fiataloknak is, akik a Facebook közösségi hálózaton keresztül szervezkedtek.

Az eredmények ismeretében most az államfőn a sor, hogy lépjen. Csehországban az a szokás, hogy az államfő előbb kormányalakítási tárgyalásokkal bíz meg valakit - rendszerint a győztes párt kormányfőjelöltjét -, majd ha ezek tárgyalások eredményesek, az illető kormányfői megbízatást kap.

Václav Klaus, arra válaszolva, hogy az eredmények alapján a szocdemeket fogja-e fölkérni elsőként, csak annyit mondott: Úgy valahogy. Leszögezte: azt tartja a legfontosabbnak, hogy „olyan kormány alakuljon, amelynek nagy lesz a támogatottsága”.

Csehország 14 régiójából kilencben szociáldemokrata, négyben polgári demokrata győzelem született. Az önálló régiónak és az ODS bástyájának számító Prágában pedig a TOP 09 győzött, ami szintén meglepetés. A parlamentbe bejutott pártok választási eredményeik alaposabb elemzését a jövő hétre ígérték.