
Elküldték. A francia parlament nagy többséggel fogadta el a Michel Barnier kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, ezzel mélyült a válság Franciaországban
Fotó: Facebook/Michel Barnier
A francia nemzetgyűlés szerda este megbuktatta Michel Barnier kormányát.
2024. december 05., 07:312024. december 05., 07:31
Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség és a Marine Le Pen neve által fémjelzett Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány 331 szavazatot kapott az 577 fős alsóházban. A kormány megbuktatásához legalább 288 szavazatra volt szükség.
Az alkotmánynak megfelelően
Az elnöki hivatal bejelentette, hogy a köztársasági elnök csütörtök este élő televíziós beszédet mond.
A kormány parlamenti megbuktatására 1962 óta nem volt példa Franciaországban.
A júliusi előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően ötven napig tartott tárgyalások után szeptemberben megalakult kisebbségi Barnier-kormány az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kabinetje volt.
amelynek kompromisszumos javaslatát az alsó- és felsőház vegyesbizottsága jóváhagyta, de amelynek elfogadásához nem biztosított a nemzetgyűlési többség.
A francia alkotmány szerint egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően 24 órán belül nem nyújt be egyik párt sem bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Hétfőn elsőként a baloldal nyújtott be bizalmatlansági indítványt, ami után Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is megteszi ezt, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására. Mindkét ellenzéki tömb elfogadhatatlannak ítélte meg a jövőre tervezett megszorító intézkedéseket.
A bizalmatlansági indítványok szerdai vitájában a 11 nemzetgyűlési frakció vezetői közül ugyanakkor többen egyértelművé tették, hogy
jóllehet az elnök mandátuma 2027-ig tart és nem függ a kormány sorsától.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevében Mathilde Panot frakcióvezető a szavazást követően azonnal „Emmanuel Macron távozását és előrehozott elnökválasztást” követelt.
Marine Le Pen szerint a kormány azért bukott meg, mert Emmanuel Macron „technokrata választásait” folytatta.
„Én nem kérem Emmanuel Macron lemondását” – hangsúlyozta Le Pen. Szerinte az államfőnek „magának kell levonnia a következtetést, hogy képes-e továbbra is köztársasági elnök maradni vagy sem (a kialakult helyzetben)”.
Michel Barnier a szavazás előtt arra figyelmezetett, hogy
„Mondhatunk, amit akarunk, de ez a valóság. Higgyék el: ez a valóság nem fog eltűnni egy bizalmatlansági indítvány varázslatával” – mondta a miniszterelnök.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!