
2010. november 16., 09:272010. november 16., 09:27
A tekintélyes lap szerint Pataki egy korábbi interjújában kijelentette: látni szeretné, hogy ki más szándékozik még jelöltetni magát. Az exkormányzó ugyanakkor nem zárja ki, hogy végül egy másik politikust támogasson.
„Nem tűztem ki határidőt. Figyelem a többieket, akik érdeklődésüket fejezték ki, illetve akik az aktivizálódás mellett dönthetnek. Azt gyanítom, beszélek majd velük, hogy megismerjem az elképzeléseiket” – jelentette ki Pataki. Különben az amerikai republikánusoknak nincs még egyértelmű elnökjelöltje, párton belüli források szerint Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó áll a legközelebb ahhoz, hogy hivatalosan is bejelentse indulását.
A The New York Times azt állítja a Fehér Házért 2008-ban is harcba szállt Romney-ról, hogy a legbefolyásosabb lehetséges szponzorokkal tárgyal, és készenlétben tartja a stábját. A lap szerint feltehetően Tim Pawlenty, Minnesota távozó kormányzója is beszáll a versenybe, mert olyan emberekkel vette magát körül, akik részt vettek George W. Bush 2000-ben győzelemmel zárult kampányában.
| A New York állambeli Peekskillben született, magyar–olasz–ír származású 65 éves politikus (teljes nevén George Elmer Pataki) New York állam 53. kormányzója volt: 1995. január 1. és 2006. december 31. között egymás után három terminusban szolgált e tisztségében. George Pataki apai nagyapja, Pataki János (1883–1971) 1908-ban vándorolt ki a magyarországi Aranyosapátiból az Egyesült Államokba, és egy kalapgyárban dolgozott, későbbi felesége, Erzsébet (1887–1975) pedig 1904-ben telepedett ki, ugyanakkor 1912-ben született fiuk, Louis Pataki – George édesapja – postásként dolgozott, aki meg egy olasz–ír bevándorlócsalád lányát vette feleségül. George Pataki a mai napig beszél egy kicsit magyarul, a republikánus párt tagja, 2000-ben és 2008-ban pedig ugyancsak úgy tűnt, hogy indul az amerikai elnökválasztáson. A magyarországi iszapkatasztrófa nyomán nemzetközi adománygyűjtő akciót szervezett a károsultak megsegítésére. |
Egyébként a konzervatív párt támogatóinak körében nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint a legnagyobb, 21 százalékos támogatást ma Mike Huckabee kapná, aki 2008-ban is indult az elnökjelöltségért vívott harcban, a második helyen a két évvel ezelőtti riválisa, Mitt Romney áll 20 százalékkal. A republikánus politikusok közül ugyanakkor Sarah Palin volt alaszkai kormányzó, a radikális ellenzéki Tea Party vezéregyénisége az egyetlen, aki már jelezte, hogy minden valószínűség szerint indulni kíván a következő elnökválasztáson. 2006-ban ilyenkor már világosan körvonalazódtak a republikánus politikusok elnöki ambíciói, John McCain arizonai szenátor december elején már hivatalosan bemutatta csapatát.
A lap szerint a mostani republikánus elnökaspiránsok színvallására többek esetében tavaszig kell várni. A The New York Times a feltehetően elnöki ambíciókkal rendelkező politikusok között említette még Haley Babour mississippi kormányzót, John Thune dél-dakotai szenátort, Newt Gingrich volt georgiai kormányzót, a szövetségi alsóház egykori elnökét, Mike Huckabee volt arkansasi kormányzót, Mitch Daniels indianai kormányzót, Mike Pence indianai képviselőt és Rick Santorum volt pennsylvaniai szenátort. Más források szerint talán Jeb Bush volt floridai kormányzó, George W. Bush volt elnök öccse sem lenne esélytelen, ha beszállna az elnökjelöltségért folytatott küzdelembe.
A 2008-as elnökválasztáson Amerika első színes bőrű elnökének megválasztott Barack Obama rendkívül magas népszerűsége az elmúlt két év során meredeken zuhant, idén októberben például az előző havi 47 százalékról 43 százalékra esett vissza.
Többek között ezzel magyarázható, hogy a demokrata párt súlyos vereséget szenvedett a november 2-án rendezett kongreszszusi választáson. Ennek ellenére a megmérettetés után közvetlenül készült felmérés szerint a demokrata szavazók 73 százaléka támogatná, hogy a párt 2012-ben is Obamát indítsa el az elnökségért folytatott küzdelemben.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.