2010. augusztus 24., 13:022010. augusztus 24., 13:02
„Franciaország nem tesz mást, mint alkalmazza az Európai Unió törvényeit, a hazatérés önkéntes, és a francia adófizetők terhére pénzbeli segéllyel jár. Igencsak furcsa értelmezése volna az (uniós) szerződéseknek, ha egyes országok roma állampolgáraik számára az egyetlen lehetőségként kínálnák fel a valamely gazdagabb európai országba való kivándorlást, és ezért az illető gazdagabb ország volna köteles őket társadalmába beilleszteni” - jelentette ki Pierre Lellouche a Le Figaro című lap keddi számának nyilatkozva.
„Számítunk arra, hogy Románia és Bulgária vállalja felelősségét saját állampolgáraiért, mert előbbre való az Európai Unión belüli szabad mozgásnál az, hogy minden tagállam gondoskodjon saját állampolgárainak védelméről és társadalmi beilleszkedéséről” - tette hozzá Lellouche.
Az államtitkár reagált arra a Franciaországot érő bírálatra is, amely az Európai Bizottságtól származik, és amely szerint Párizs intézkedéseivel korlátozza a romák szabad mozgását az unión belül. „Elvárjuk a bizottságtól, hogy legyen legalább ilyen éber a romák egyéb, a tanuláshoz, a munkához és az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogait illetően is, amelyek szintén szerepelnek az uniós szerződésekben, és követeljük, hogy a (két országnak folyósítandó) EU-segélyek egy jelentős részét közvetlenül erre szánja” - szögezte le.
Az államtitkár ismét elítélte „az emberkereskedelmet”, amelynek szerint áldozatai a romák. „Arra ítéljük-e ma a romákat, akik a XIX. századig jobbágysorban éltek, a II. világháborúban deportálták őket, majd a kommunizmusban elnyomták őket, hogy az európai uniós építkezésből csupán azt a jogukat ismerjék, miszerint vándorolhatnak nyomornegyedről nyomornegyedre?” - tette fel a kérdést az interjúban.
A nemzetközi bírálatok ellenére Franciaország eddig több mint 200 romát küldött haza, miután megkezdték Nicolas Sarkozy francia elnök illegális cigánytelepekre vonatkozó intézkedéseinek életbe léptetését. Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia állampolgárai tanulmányi vagy munkavállalásra jogosító vízum hiányában nem tartózkodhatnak három hónapnál tovább Franciaországban.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.