2010. augusztus 24., 13:022010. augusztus 24., 13:02
„Franciaország nem tesz mást, mint alkalmazza az Európai Unió törvényeit, a hazatérés önkéntes, és a francia adófizetők terhére pénzbeli segéllyel jár. Igencsak furcsa értelmezése volna az (uniós) szerződéseknek, ha egyes országok roma állampolgáraik számára az egyetlen lehetőségként kínálnák fel a valamely gazdagabb európai országba való kivándorlást, és ezért az illető gazdagabb ország volna köteles őket társadalmába beilleszteni” - jelentette ki Pierre Lellouche a Le Figaro című lap keddi számának nyilatkozva.
„Számítunk arra, hogy Románia és Bulgária vállalja felelősségét saját állampolgáraiért, mert előbbre való az Európai Unión belüli szabad mozgásnál az, hogy minden tagállam gondoskodjon saját állampolgárainak védelméről és társadalmi beilleszkedéséről” - tette hozzá Lellouche.
Az államtitkár reagált arra a Franciaországot érő bírálatra is, amely az Európai Bizottságtól származik, és amely szerint Párizs intézkedéseivel korlátozza a romák szabad mozgását az unión belül. „Elvárjuk a bizottságtól, hogy legyen legalább ilyen éber a romák egyéb, a tanuláshoz, a munkához és az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogait illetően is, amelyek szintén szerepelnek az uniós szerződésekben, és követeljük, hogy a (két országnak folyósítandó) EU-segélyek egy jelentős részét közvetlenül erre szánja” - szögezte le.
Az államtitkár ismét elítélte „az emberkereskedelmet”, amelynek szerint áldozatai a romák. „Arra ítéljük-e ma a romákat, akik a XIX. századig jobbágysorban éltek, a II. világháborúban deportálták őket, majd a kommunizmusban elnyomták őket, hogy az európai uniós építkezésből csupán azt a jogukat ismerjék, miszerint vándorolhatnak nyomornegyedről nyomornegyedre?” - tette fel a kérdést az interjúban.
A nemzetközi bírálatok ellenére Franciaország eddig több mint 200 romát küldött haza, miután megkezdték Nicolas Sarkozy francia elnök illegális cigánytelepekre vonatkozó intézkedéseinek életbe léptetését. Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia állampolgárai tanulmányi vagy munkavállalásra jogosító vízum hiányában nem tartózkodhatnak három hónapnál tovább Franciaországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Látogatottsági adatok