2010. november 14., 11:232010. november 14., 11:23
Bernard Valero szerint a két ország „természetesen csatlakozni fog a schengeni övezethez”, de a feltételek egyelőre nem adottak a márciusi belépéshez. „Úgy gondoljuk, bölcsebb dolog megvárni, hogy az Európai Bizottság beterjessze jelentését 2011 júliusában az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus működéséről” – tette hozzá a szóvivő.
Az EU-ba való 2007-es belépés óta a két balkáni országot egyfajta ellenőrzésnek vetik alá, javítandó igazságszolgáltatási rendszerük hatékonyságát a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. 2010-es jelentésében az Európai Bizottság elismerte Románia és Bulgária jelentős erőfeszítéseit, de hangsúlyozta, hogy még sokat kell fejlődniük. Franciaország szerint a megfelelő eszközökkel ellátott, pártatlan, független és hatékony igazságügyi és közigazgatási rendszer elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió politikája jól működhessen, és hogy minden állampolgár számára hozzáférhetővé váljanak azok az előnyök és lehetőségek, amelyeket az Unióhoz való tartozás kínál számukra.
Mint ismeretes, néhány nappal korábban hasonló nyilatkozatot tett Pierre Lellouche, a párizsi kabinet Európa-ügyi államtitkára is, aki akadályozó tényezőként a hatékony határellenőrzés hiányát és a korrupciót említette a két ország esetében. Mint mondta, Párizs tenni fog azért, hogy ne legyen automatikus Románia és Bulgária bekerülése a schengeni övezetbe, és a döntést ne hozzák meg jövő nyár előtt. Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez az Európai Tanácsnak egyöntetű politikai döntést kell hoznia. Bukaresti politikusok azonban a hét végén is élesen kifogásolták Párizs álláspontját, és leszögezték: az ország márciusra tervezett schengeni csatlakozása feltételeként nem szabható sem az igazságügyi reform véghezvitele, sem a roma közösség integrációja.
Nicolas Sarkozy államfő ismét François Fillont bízta meg a miniszterelnöki tisztség betöltésével, és felkérte, hogy alakítsa meg az új kormányt – jelentette be tegnap a francia köztársasági elnök hivatala. A tisztséget 2007 májusa óta betöltő régi-új miniszterelnök szombat este nyújtotta be kormánya lemondását, amelyet Sarkozy el is fogadott, s ezáltal megnyílt az út a kormány öt hónappal ezelőtt beharangozott átalakítása előtt.
Az 56 éves Fillon (képünkön) újabb kinevezésével lezárul egy több hete tartó küzdelem, amelyet Fillon és környezetvédelmi minisztere, az esélyesebbnek tartott, centrista Jean-Louis Borloo vívott a miniszterelnöki posztért. Fillon a három és fél év alatt ki tudott lépni a „hiperaktív” Sarkozy árnyékából, olyannyira – az államfőnél jóval nagyobb népszerűsége és a jobboldal általi támogatás miatt –, hogy személye megkerülhetetlenné vált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok