2012. május 04., 08:262012. május 04., 08:26
Tavaly a kormány 28 ezerre tervezte a kiutasítások számát, amely végül 33 ezres rekordot ért el. Az illegális bevándorlók számát mintegy 400 ezerre becsülik Franciaországban. A hatóságok adatai szerint 2009-ben 215 ezer külföldi állampolgár részesült az úgynevezett „papír nélkülieknek” járó egészségügyi ellátásban. Ez a szám évről évre növekszik.
A kiutasítottak száma 2001-ben még csak 9 ezer volt. Nicolas Sarkozy belügyminisztersége idején (2005–2007) számuk hirtelen megemelkedett, és 2008-ra elérte a 28 ezret, de a határozatok egy részét nem tudták végrehajtani a francia hatóságok, mert a kiutasítottak származási országainak illetékes szervei nem adták ki a szükséges konzuli papírokat. A kitoloncoltaknak egyébként közel harmada romániai és bulgáriai roma, akik pénzügyi támogatásért cserébe önként vállalják a kiutasítást.
A cigány közösségeket segítő civil szervezetek szerint viszont a 2010 nyarán megkezdett szisztematikus kiutasítások ellenére nem változott a Franciaországban élő kelet-európai romák száma, amely évek óta 12 és 15 ezer között mozog. Mindig ugyanazok a romák mennek haza, és néhány hónap múlva ugyanazok is jönnek vissza.
| Feszült hangulatú, személyeskedő pengeváltásokkal teli televíziós vitát folytatott egymással szerda este a két jelölt, amelynek menetét és főbb témáit a felmérések szerint esélyesebb François Hollande határozta meg: a szocialista jelölt gyakran félbeszakította a hidegvérét végig megőrző, de védekezésre kényszerülő Nicolas Sarkozy konzervatív államfőt. Az első elemzői értékelések szerint a háromórás mérkőzés döntetlennel zárult, de ez inkább Hollande-nak kedvezhet a vasárnapi második fordulóban. Az elnöki funkcióról, a gazdasági kérdésekről, a bevándorlásról, a nukleáris energia jövőjéről és az európai kérdésekről folyatott párharcokban Hollande végig azzal vádolta Sarkozyt, hogy megosztotta a franciákat, és csak az egyik oldalnak volt a köztársasági elnöke. Az államfő pedig rendszeresen hazugnak és „kis intrikusnak” minősítette kihívóját. |
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.