
Angela Merkel egyre inkább magára marad befogadópárti bevándorláspolitikájával, amelyet immár Párizs is elutasít.
2016. február 14., 18:212016. február 14., 18:21
2016. február 14., 18:282016. február 14., 18:28
Manuel Valls francia miniszterelnök (képünkön) szombaton elutasította egy állandó kvótarendszer gondolatát a menekültek szétosztásra az Európai Unióban, amelyet a német kancellár kezdeményezett a minap.
A müncheni európai biztonságpolitikai értekezleten részt vevő kormányfő újságíróknak elmondta, Franciaország ragaszkodni fog azon korábbi ígéretéhez, amely szerint az európai államokban lévő 160 ezer menekültből befogad 30 ezret, de újabb migránsokból nem kér. „Többet nem fogunk befogadni\" – hangsúlyozta Valls, hozzátéve: csodálja Németországot, amiért kész még több menekültet befogadni, de „Franciaország soha nem mondta azt, gyertek Franciaországba\". A kormányfő leszögezte, Párizs nem pártolja az elosztás állandó rendszerét, emlékeztetve, hogy tavaly hazája már 80 ezer menedékkérelmet kapott, miközben harcban áll a fiatalság radikalizálódásával és a magas munkanélküliséggel.
Angela Merkel német kancellár az európai uniós tagállamok önkéntes koalícióját akarja létrehozni a Közel-Keletről Törökországon át Európába tartó migránsok és menekültek befogadásának felgyorsítására. Beata Szydlo lengyel kormányfővel pénteken tartott sajtótájékoztatóján a német kancellár arról beszélt, hogy uniós tagállamok egy csoportja „elképzelhetőnek tartja\" menekültkontingensek önkéntes átvételét Törökországtól, de csak akkor, ha Ankara igényeli azt. A menekültkontingensek önkéntes átvételére hajlandó országok a február 18–19-i európai uniós csúcstalálkozó előtt megbeszélést tartanak a kérdésről a török miniszterelnökkel a brüsszeli osztrák képviseleten.
Közben Finnország megkezdi állami chartergépekkel a menekültek visszaszállítását: első körben száz főt szállítanak Bagdadba, ők főként irakiak, és önként visszavonták menedékkérelmüket, mert nem lett volna pénzük a repülőjegy megvásárlására.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
szóljon hozzá!