
Fotó: Facebook/Fehér Ház
Oroszország és a Hamász is egy szomszédos demokrácia megsemmisítésére tör, ezért az Egyesült Államok Ukrajnát és Izraelt is támogatni kívánja – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtök este a Fehér Ház Ovális Irodájában elmondott beszédében.
2023. október 20., 08:042023. október 20., 08:04
2023. október 20., 08:152023. október 20., 08:15
Bejelentette, hogy további forrásokat fog kérni ezen országok megsegítésére, ami csak „egy kis befektetés” a béke biztosítására generációkon át.
Az amerikai elnök átfogó érveket hozott fel Izrael és Ukrajna amerikai támogatása mellett, amit egyszerre nevezett nemzetbiztonsági szükségszerűségnek és az amerikai vezető szerep és a világ demokráciáinak jövője szempontjából kritikus pillanatnak.
„Az amerikai vezetés az, ami összetartja a világot. A szövetségek tartanak minket biztonságban Amerikában. Az amerikai értékek tesznek minket olyan partnerországgá, amellyel együtt akarnak dolgozni. Mindezt kockára tenni – kisétálni Ukrajnától, hátat fordítani Izraelnek – egyszerűen nem éri meg” – mondta Biden.
„Ez egy okos befektetés, amely az elkövetkező generációk számára is kifizetődő lesz az amerikai biztonság szempontjából” – mondta.
– mondta Biden.
„A történelem megtanított minket arra, hogy amikor a terroristák nem fizetnek meg a terrorjukért, amikor a diktátorok nem fizetnek meg az agressziójukért, akkor még több káoszt, halált és pusztítást okoznak” – mondta Biden. Az elnök azzal folytatta, hogy ha az Egyesült Államok nem segít „megállítani Putyin hatalmi és ellenőrzési vágyát Ukrajnában”, akkor nem fogja abbahagyni a megszállást, és további hódításokat fog végrehajtani, Lengyelországban vagy a Baltikumban. Ami pedig a Hamásszal való konfliktust illeti, Izrael támogatása része az USA azon céljának, hogy „jobb jövőt építsen a Közel-Kelet számára”.
A Fehér Ház vezetője rámutatott, hogy a segélyprojektekben használt fegyverek közül sok az Egyesült Államokban készül.
„Izrael és Ukrajna sikerének biztosítása létfontosságú Amerika nemzetbiztonsága szempontjából” – magyarázta Biden. Ukrajna vagy Izrael cserbenhagyása növeli a globális káosz kockázatát – mutatott rá.
– mondta Biden.
„A forrásokat arra fogják felhasználni, hogy a Közel-Kelet „stabilabbá váljon, összekapcsolódjon szomszédaival, kiszámíthatóbb piacokkal, több munkahellyel, kevesebb elégedetlenséggel, kevesebb háborúval” – mutatott rá Biden.
„Minden lehetőséget megragadunk, hogy hazahozzuk a túszokat” – ígérte, és úgy vélte, nincs ennél magasabb prioritás.
„Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a palesztinok méltósághoz és önrendelkezéshez való joga mellett” – jelentette ki Biden, elítélve a Hamász tetteit. A Hamász „egy szomszédos demokráciát akar megsemmisíteni” – mondta Biden. A fegyveres csoport civileket használ emberi pajzsként – emlékeztetett.
– jelentette ki az elnök.
Biden felidézte az év eleji ukrajnai látogatását, ahova egy Lengyelországból induló, lesötétített ablakú vonaton utazott.
„Ahogy Zelenszkij elnökkel végigsétáltam Kijevben, miközben a távolban légvédelmi szirénák harsogtak, éreztem valamit, amit már korábban is éreztem – nevezetesen, hogy Amerika még mindig világítótorony a világ számára. Még mindig” – hangsúlyozta az elnök.
Elemzők szerint a prioritások egyetlen csomagba gyűjtésével Biden azt teszteli, hogy a kongresszusi republikánusokat meg lehet-e győzni arról, hogy tegyenek le az ellenállásról, és fogadják el az Ukrajnára fordított kiadásokat, amelynek az Oroszországgal vívott 20 hónapos háborúja már dollármilliárdokat emésztett fel, és további milliárdokat igényel.
Eközben péntekre virradóra fokozódott a katonai tevékenység Izrael és a Gázai övezet határán.
A CNN beszámolója szerint több világítórakétát lőttek fel, miközben vörös nyomjelző lövedékek voltak láthatók, amelyeket erős géppuskatűz hangja kísért.
A géppuskatűz mellett távoli robbanások hallatszottak.
Jonatan Konrikusz alezredes, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szerint a tartalékosok felszerelve és elkötelezetten készen állnak a műveletek következő szakaszára.
„De jelenleg természetesen nem fogjuk reklámozni, hogy mikor, hol és hogyan fogunk előrenyomulni, vagy katonai tevékenységünket végezni vagy fokozni” – mondta a szóvivő.
Izraeli kormányzati források szerint
Joáv Gallant védelmi miniszter csütörtökön kijelentette: az izraeli katonák most még kívülről látják Gázát, de hamarosan belülről fogják.
„A parancs meg fog érkezni” – szögezte le.
Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője csütörtökön azt közölte, hogy egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több rakétát és drónt lőtt le, amelyek talán Izraelben lévő célok felé tarthattak.
„Nem mondhatjuk meg biztosan, mi volt ezen rakéták és drónok célja, de Jemenből lőtték ki őket és északnak tartottak a Vörös-tenger mentén potenciálisan izraeli célok felé” – ismertette Pat Ryder sajtótájékoztatóján.
Nem sokkal korábban amerikai tisztségviselők arról számoltak be, hogy a Carney nevű amerikai romboló Jemen térségében elfogott több lövedéket, amelyek nem a hajót vették célba.
Az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók támogatásukról biztosították a palesztinokat és megfenyegették Izraelt.
Az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti erőket vezényelt a térségbe a múlt héten, ideértve két repülőgép-hordozót, valamint a kísérőhajókat és csaknem kétezer tengerészgyalogost.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
1 hozzászólás