2009. november 18., 10:082009. november 18., 10:08
Carl Bildt svéd külügyminiszter tegnap Brüsszelben – az uniós külügyminiszterek tanácskozásának második ülésnapja kezdetén – úgy vélekedett, hogy az elismeréshez előbb léteznie kellene egy ilyen államnak.
Az EU-országok külügyminiszterei a nap folyamán arról is megbeszélést folytattak, miként lehetne – együttműködve az Egyesült Államokkal – visszaterelni Izraelt és a palesztinokat a tárgyalóasztalhoz. A hagyományos „szereposztás” értelmében általában az amerikaiakra vár az Izraelre való nyomásgyakorlás feladata, az Unió pedig a palesztinokat tudja különböző támogatások kilátásba helyezésével befolyásolni.
Bildt szerint a helyzet most még nem érett meg az önálló palesztin állam elismerésére, miközben az Unió valóban a „két állam” formulában látja az izraeli–palesztin szembenállás feloldásának végső receptjét. „Szeretném remélni, hogy leszünk olyan helyzetben, amikor elismerhetjük a palesztin államot, de először annak léteznie kell” – fogalmazott Bildt. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló vasárnap nyilatkozott úgy, hogy a 18 évvel ezelőtt elkezdett – rendszeresen megszakadt, majd rendre újraindított – izraeli–palesztin tárgyalások kudarca miatt kérni fogják az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ismerje el a palesztinok függetlenségét.
Arról nem szólt, hogy mikor nyújtják be a kérvényt. Erekát szerint megpróbálják megszerezni hozzá Oroszország, az Európai Unió és más országok támogatását. A palesztin államot az 1967. júniusi határok között kellene elismerni, fővárosaként Kelet-Jeruzsálemmel – tette hozzá. A felvetést az Egyesült Államok elutasította, mondván, egyoldalú lépések helyett tárgyalni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok