2009. november 18., 10:082009. november 18., 10:08
Carl Bildt svéd külügyminiszter tegnap Brüsszelben – az uniós külügyminiszterek tanácskozásának második ülésnapja kezdetén – úgy vélekedett, hogy az elismeréshez előbb léteznie kellene egy ilyen államnak.
Az EU-országok külügyminiszterei a nap folyamán arról is megbeszélést folytattak, miként lehetne – együttműködve az Egyesült Államokkal – visszaterelni Izraelt és a palesztinokat a tárgyalóasztalhoz. A hagyományos „szereposztás” értelmében általában az amerikaiakra vár az Izraelre való nyomásgyakorlás feladata, az Unió pedig a palesztinokat tudja különböző támogatások kilátásba helyezésével befolyásolni.
Bildt szerint a helyzet most még nem érett meg az önálló palesztin állam elismerésére, miközben az Unió valóban a „két állam” formulában látja az izraeli–palesztin szembenállás feloldásának végső receptjét. „Szeretném remélni, hogy leszünk olyan helyzetben, amikor elismerhetjük a palesztin államot, de először annak léteznie kell” – fogalmazott Bildt. Száeb Erekát palesztin főtárgyaló vasárnap nyilatkozott úgy, hogy a 18 évvel ezelőtt elkezdett – rendszeresen megszakadt, majd rendre újraindított – izraeli–palesztin tárgyalások kudarca miatt kérni fogják az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ismerje el a palesztinok függetlenségét.
Arról nem szólt, hogy mikor nyújtják be a kérvényt. Erekát szerint megpróbálják megszerezni hozzá Oroszország, az Európai Unió és más országok támogatását. A palesztin államot az 1967. júniusi határok között kellene elismerni, fővárosaként Kelet-Jeruzsálemmel – tette hozzá. A felvetést az Egyesült Államok elutasította, mondván, egyoldalú lépések helyett tárgyalni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Látogatottsági adatok